Page 189 [189]
OCR
s MAGYAROSZÁGON BEMUTATOTT MŰVEI * A szöveg színészvezetésre vonatkozó passzusaiban is megjelenik az üresség, az üresre figyelés, az én megüresedése, a nyelv és a cselekvés viszonya: s Láthatóan gondolkodni a térben: szemmel tartva, üresre éhesen gondolkodni, menni a térbe. A drámával gondolkodni, és a nyelv tüzességével. Nem elfelejteni (azt gondolni), hogy az ész győz és habozik. Azt gondolni, hogy az , én" egy halott marionett, aki szeretné, ha újra mozgásba hoznák. Nem a fogalmak előrehaladásával gondolkodni, nem számozott, numerizalt terminusfüzérek épitményével, akadozva csak igent és nemet mondani — hanem a nyelv pass(z)idjan keresztiilhatolva gondolkodni. A csontvázon athatolva gondolkodni. Elgondolni a nyelv passióját. Az ige tüzes drámáját, az égést, az elégést, a szavak tagadását, a gondolat látható drámáját. Verbum patiens.”**’ A Képzeletbeli operett magyarországi munkálatai közben készített jegyzetek a nyelvhez, a fordításhoz való viszonyra szintén az elmúlás, a fuldoklás metaforáit használják, mondván, hogy a tagadás, a , fordított perspektíva" megszabadítja az elmét. Az ikonok fordított perspektívája ugyanis ebben az esztétikában szemben áll az emberkéz csinálta, reprezentáció uralta szobrokkal: az előbbi megszabadít bennünket, utóbbiak ( mozdulatlan bálványok") előtt viszont erőtlenek vagyunk. Az Érthetetlen anyanyelv budapesti bemutatóján az alapszöveget Pál Lajos zenei betétei egészítették ki, melyek egyrészt a szövegben szereplő dalokat szólaltatták meg, vagy a Novarina képeihez köthető ,dunai" zenéket. Ezt egészítették ki a Képzeletbeli operettből átvett dalok, Mészáros Tibor előadásában. A francia szöveg általam készített magyar fordítását kiegészítették Rideg Zsófia dramaturgi-rendezői munkájának köszönhetően más előadás-elemek is: a Halotti beszéd mint első magyar nyelvemlék, a szöveg ugyanis említi, hogy a francia nyelv első hangzó emléke talán Dreyfus kapitány hangja volt, Novarina 387 Uo., 87. 338 Uo., 86. + 187 +
