Oldal 167 [167]
+ TER, IDG ES URESSEG VALERE NOVARINA SZINHAZABAN *
képén, illetve egy 17. századi kvietista misztikus szerző, Madame Guyon
(Jeanne-Marie Guyon du Chesnoy) költeményében, s egyfajta térpoé¬
tika körvonalait rajzolja meg az esszeben:?*°
„Piero della Francesca Maria a gyermek Jézussal, angyalokkal, szen¬
tekkel és Federico da Montefeltróval c. festménye zavar, rossz érzés
a térben. Milánóban, a Brera u. 28. első emeletének XXIV. termében
az aránytalanság tériszonyába merül el a néző. Minden zavarba ejt;
semmi nem vezet egy ismert hely felismerésének irányába.
(...) Ekkor jelenik meg a tojás valódi, függőón mivoltában. Piero
della Francesca itt tehát külön is és szimultán is felmutatja a horizon¬
tálist és a vertikálist. Mentális és fizikai kereszteződésük bennünk egy
a teret elzáró láthatatlan keresztet alkot (mely áthúzza a teret). A néző
testében kijelölt két antagonista erő idehozza ellentmondását. A festő
olyan keresztet rajzol, amely nem létezik; most az egész tér a kereszt
egyensúlyán nyugszik. A tér ekkor megszabadul.
Ekkor feltűnik, hogy az itt megfestett jelenet nem Jézus születése,
hanem a keresztről levétel. Vagy inkább a keresztről levételt ráfestet¬
te a születésre. Egyúttal érthetővé válik a gyermek testének furcsa
jelenléte is: ez egy lehulló, leereszkedő, kiontott test — és ez a Mária
egy pietá, aki egy halottat tart a térdén. Észrevehető, hogy van még
rajta egy kis vér, némi korallvörös vonás a nyakán.
A gyerekként megfeszített Jézus teste hullik itt le. Ennek a fest¬
ménynek a legjobb kommentátora nem Longhi, Bertelli, Winterberg,
Janitschek, Wickhoff vagy Berenson, hanem Madame Guyon, aki
anélkül hogy látta volna, így improvizált:
A bitófán kiterítve
Térdeiden fekszem
Semmi mást nem remélve
Csak benned megpihennem
286 Jeanne-Marie Guyon: Poésies et cantiques spirituels sur divers sujets qui regardent la
vie intérieure 1-2., Kôln, 1716.
+ 165 +