OCR
s KENÓZIS SIMONE WEIL MISZTIKÄJÄBAN * lás-felemeltetés kettős mozgását mind az antik filozófiában, mind az indoeurópai hagyományban fellelvén, a kereszténység egyetemességét látja benne."? A Keresztenyseg elötti sejtelmekben (Intuitions prechretiennes) mindezeket szämba is veszi. A Cahiers-ban a költeszetröl író Simone Weil Vergilius hatodik eklogäjära utal: „Symbole de Pan (Aöyog) surpris dans son sommeil par les bergers, enchaîné, et achetant la liberté par un poème. C’est la notion mallarméenne de la poesie.””? A mallarmei vers — Simone Weil olvasatában — megszabadulás, a képzelet megtisztulása. Pán, a teljesség, a Természet Istene, az orfikus hagyomány központi eleme, a Kereszténység előtti sejtelmekben a logos képeként viszont egyáltalán nem a Szilénusz éneke alcímet viselő hatodik ekloga költője. Szilénusz Pán vagy Hermész fia, Dionüszosz nevelője, utóbbi pedig , túlcsordulás", és ennyiben Simone Weil szerint Krisztus előképe." Szilénusz saját megváltására komponál verset, ezért asszociálható Pán (/ogos) vagy Szilénusz Krisztushoz. Ám Simone Weil még messzebbre megy: , usage de la lune comme symbole du Fils convient d’autant mieux que la lune subit une diminution, une disparition, puis renait ; ainsi elle convient aussi comme symbole de la Passion”!”®. A fogyö, eltünö, majd növekvő hold szintén a Fiú, s ezáltal a Passió szimbóluma; Apollón lírája, hangszerének formája szintén a növekvő holdat, a holdszerű növekedést és a szarvformát idézi. , Pan lui aussi est un dieu cornu. Son nom veut dire tout. Platon nomme sans cesse l’Ame du Monde le tout et il dit dans Le Cratyle que Pan est le logos.”'”° Pannak, a Jogos-nak is szarva van. Simone Weil feltevése szerint mindaz, ami holdszerű és kapcsolatban áll a növényi nedvekkel, egyben az Igét is jelképezi. Krisztus kenotikus utánzása az ember számára ezért a víztől való újjászületést is magába foglalja: 172 Weil: Euvres completes VI., 1 (Cahiers 1), Paris, Gallimard, 1994, 314. 173 Weil: Euvres completes VI., 4, Paris, Gallimard, 2006, 409. 1. liste des images du Christ, in Weil: Euvres completes VI., 3 (Cahiers III), Paris, Gallimard, 224. 175 Simone Weil: Intuitions pré-chrétiennes, Paris, 1985, Fayard, 88. 176 Uo., 89. + 109 +