Oldal 109 [109]
KENOZIS SIMONE WEIL MISZTIKAJABAN
A misztika Simone Weil magyarázatában szorosan kapcsolódik a jó és
a rossz fogalmához, a jó és rossz ellentéte ugyanis elviselhetetlen az
ember számára. , Egy albigens hagyomány azt mondja, hogy az ördög
ezekkel a szavakkal csábította el a teremtményeket: Istennel nem vagy¬
tok szabadok, mert csak jót cselekedhettek. Kövessetek engem, s hatal¬
matokban áll majd kedvetek szerint jót vagy rosszat tenni." Az ember
követte az ördögöt, megkapta tőle, amit ígért neki, csakhogy ennek
birtokában úgy érzi magát, mint a gyermek, aki izzó széndarabot vett
a kezébe. Ezt a széndarabot háromféleképpen tudja eldobni. Az első
módszer vallástalan, a jó és rossz közötti ellentét tagadásából áll. A má¬
sodik módszer a bálványimádás. Vallásos módszer ez, ha a vallásos szót
abban az értelemben használjuk, ahogyan a francia szociológusok ér¬
tették: a társadalmi realitás imádata különféle istenségek nevei alatt.
Platón ezt a nagy állat kultuszához hasonlította. A harmadik módszer
a misztika. , A misztika a jó és rossz szembenállásának meghaladása
oly módon, hogy a lélek egyesül az abszolút jóval. Az abszolút jó nem
azonos azzal a jóval, ami a rossz ellentéte és korrelatív párja, jóllehet
annak modellje és megalapozója. De a jó sem egy bűntelen állapot, mert
nem is állapot, hanem folyamatos cselekvés." A lélek egyesülése az
abszolút jóval reális történés.""""7
166 Simone Weil: Œuvres complètes, sous la dir. dAndré A. Devaux et Florence de Lussy,
Paris, Gallimard, 1988, I (Premiers écrits philosophiques), 67. ,le bien n’est pas un
non-péché, mais une action perpétuelle”.
167 Simone Weil: Szerencsétlenség és istenszeretet, ford. Bende Jézsef, Vigilia Kiadé, 1998,
53-57. vö. Vetô Miklés: Le désir du bien dans la pensée de Simone Weil, in u6: De
Whitehead à Marion, Éclats de philosophie contemporaine, Paris, L'Harmattan, 2015,
183-209.