Page 101 [101]
OCR
KENOZIS A TEOLOGIABAN* A kenözis-teolögia mint a kereszt teológiájának radikális változata az ün. negativ teolögia kereszteny formäja lesz, de kezdetei nem krisztolögiai, hanem inkább üjplatonikus-spekulativ vonäsokat mutatnak. Hans Urs Von Balthasar Teológiai esztétikája" szerint ami az esztétika számára a szép, ugyanaz a teológia számára a dicsőség."? Ez legteljesebben Jézus Krisztus arcán a kereszthalál önkiüresítésében, kenózisában ragyogott fel. Az egész isteni kinyilatkoztatás Jézus Krisztus istenemberi alakja köré összpontosul. Minden, ami csak szép a világban, a rejtett isteni szépség megnyilatkozása: epifánia, mely egyben kenózis is: a rejtett Isten dicsőségének kiáradása az üresbe, a bűnbe, sőt az Istentől való elhagyottságba: Isten úgy szereti teremtményét, hogy kiüresíti önmagát Jézus Krisztusban. Már a Krisztus megtestesülésekor együtt szemlélhetjük Isten dicsőségét és önkiüresítését. A testté lett Ige, a Logosz már magában hordja Krisztus halálának, a kereszt súlyának vonzását: Krisztus keresztje kezdettől fogva bele van írva a teremtésbe. Ez a kép egyébként a később tárgyalandó Simone Weil filozófiájában, de még Valére Novarina színházról alkotott víziójában is megjelenik (s ezt a térbeli keresztet látja meg Piero della Francesca Mária a gyermek Jézussal című festményén, A törékeny hajlék című esszéjében""). Balthasar A három nap Köszönet Balla Péternek és Bogárdi Szabó Istvánnak a teológiai tanácsaikért. 138 Hans Urs von Balthasar: A dicsőség felfénylése. Teológiai esztétika. II. kötet: Teológiai stílusok, 2. rész: Laikusok, Budapest, Sík Sándor Kiadó, 2005. 139 A szépség az eszkatologikus megdicsőülés rejtett formája." (Uo., 648.) #0 Valère Novarina: Tôrékeny hajék, in u6: A cselekvő szó színháza, szerk. Sepsi Enikő, ford. Rideg Zsófia, Sepsi Enikő és Kovács Veronika, Budapest, Ráció Kiadó, 2009, 11-12. «99 +
