Seite 101 [101]
KENOZIS A TEOLOGIABAN*
A kenözis-teolögia mint a kereszt teológiájának radikális változata az
ün. negativ teolögia kereszteny formäja lesz, de kezdetei nem krisztolögiai,
hanem inkább üjplatonikus-spekulativ vonäsokat mutatnak. Hans Urs
Von Balthasar Teológiai esztétikája" szerint ami az esztétika számára
a szép, ugyanaz a teológia számára a dicsőség."? Ez legteljesebben Jézus
Krisztus arcán a kereszthalál önkiüresítésében, kenózisában ragyogott
fel. Az egész isteni kinyilatkoztatás Jézus Krisztus istenemberi alakja
köré összpontosul. Minden, ami csak szép a világban, a rejtett isteni
szépség megnyilatkozása: epifánia, mely egyben kenózis is: a rejtett Isten
dicsőségének kiáradása az üresbe, a bűnbe, sőt az Istentől való elhagyott¬
ságba: Isten úgy szereti teremtményét, hogy kiüresíti önmagát Jézus
Krisztusban. Már a Krisztus megtestesülésekor együtt szemlélhetjük
Isten dicsőségét és önkiüresítését. A testté lett Ige, a Logosz már magá¬
ban hordja Krisztus halálának, a kereszt súlyának vonzását: Krisztus
keresztje kezdettől fogva bele van írva a teremtésbe. Ez a kép egyébként
a később tárgyalandó Simone Weil filozófiájában, de még Valére Nova¬
rina színházról alkotott víziójában is megjelenik (s ezt a térbeli keresztet
látja meg Piero della Francesca Mária a gyermek Jézussal című festmé¬
nyén, A törékeny hajlék című esszéjében""). Balthasar A három nap
Köszönet Balla Péternek és Bogárdi Szabó Istvánnak a teológiai tanácsaikért.
138 Hans Urs von Balthasar: A dicsőség felfénylése. Teológiai esztétika. II. kötet: Teológiai
stílusok, 2. rész: Laikusok, Budapest, Sík Sándor Kiadó, 2005.
139 A szépség az eszkatologikus megdicsőülés rejtett formája." (Uo., 648.)
#0 Valère Novarina: Tôrékeny hajék, in u6: A cselekvő szó színháza, szerk. Sepsi Enikő,
ford. Rideg Zsófia, Sepsi Enikő és Kovács Veronika, Budapest, Ráció Kiadó, 2009, 11-12.
«99 +