Seite 93 [93]
OCR
MODSZERTANI MEGFONTOLASOK ES BEVEZETES Jelen fejezet az előző rész kulcsfogalmának, a jelenlétnek a kérdését a színész mint par excellence ember szemszögéből vizsgálja egy teológiai fogalom segítségével, melyet a színészvezetésben ezek az alkotók anélkül használnak, hogy a kereszténységre utalnának, mert a folyamatot a különféle világvallásokban és spirituális gyakorlatokban is megtalálják. A nehézséget az adja, miként a szemantikai mezőbe tartozó, de gyakrabban használt fogalmak esetében is — mint szakrális, szent, rituális, liturgikus —, hogy a kinyilatkoztatás világát az emberi alkotással létrehozott művészi produktummal hozza összefüggésbe. Jóllehet egyesek szerint a művészet eredendően vallásos gyökerű, s a Teremtő mintájára teremtett ember művészi képességei által (is) lesz teremtő, a közelítés mégis több csapdát is magában rejt. Módszertanilag kifogásolható volna pusztán analógiás kapcsolatokat felvillantani (hiszen a színház nem templom). Azonban fokozott érdeklődés tapasztalható ma Magyarországon a kérdéskör iránt (Európában egyébként már az 1930-as évektől kezdődően, Artaud vagy Claudel hatásának köszönhetően, akik a bali-szigeteki, illetve Claudel a japán szakrális színház iránti vonzódása okán fordult drámaíróként is a megvalósítás szándékával a témához). Ezt jelzik a téma körül felélénkülő diskurzusok: a Szcenárium vagy a Magyar Művészet körül kialakult szellemi műhely által szervezett események, publikációk, liturgia és színház kapcsolatát elemz6 workshopok, de az orszag teljes területére kiterjedő Ars Sacra Fesztival, vagy Jelenczki Istvan Ön-ter-kep cimü, a rendszerällitäs mödszertanára épülő nemzetállítást rögzítő dokumentumfilmje'”® is. Ennek 128 Ön-tér-kép. A magyar nemzet lelkiállapota I-II., 2016, rendezte: Jelenczki László, vezető szakértő: Zseni Annamária.
