Page 82 [82]
1968 Gisements (Rétegek);
A költészet nyelve ellenáll minden¬
fajta kategorizálásnak, nem kénysze¬
ríthető semmilyen sémába vagy for¬
mulába. A költészet nyelve nem
eszközként és nem is díszként szolgál,
hanem a köré a szó köré szerveződik,
mely magával görgeti a tovatűnő időt
és a teret, a köré a szó köré, mely
a köveket és a történelmet formálja,
a szó köré, mely ezek törmelékének
gyűjtőmedencéje. S melyet ugyanaz
az erő tart mozgásban, mely birodal¬
makat emel és rombol. A költészet
nyelve olyan, mint egy fűvel benőtt,
mohos falú hátsóudvar, melyben el¬
pihen az esti fény." (...)
A költészet az élet nyelve; idegszá¬
lai az ember minden nyelvét behálóz¬
zák, vérrel öntözik és összezavarják
őket, amikor azok kényelmesen elhe¬
lyezkednek a rendszerek és dogmák
biztonságában. Az intenzitás és
a válság nyelve, a bizonytalanság és
a kétkedés beszéde, amelyből az élet
pillanatnyi, törékeny bizonyossága
»La langue de poésie ne se laisse en¬
fermer en aucune catégorie, ne peut
se résumer par aucune démonstra¬
tion. Ni instrument, ni ornement,
elle scrute une parole qui charrie les
ages et l’espace fuyant, fondatrice de
pierres et d’histoire, lieu d’accueil de
leur poussière. Elle se meut à même
l'énergie qui fait les empires et les
perd. Elle est cette arriere-cour dela¬
bree, envahie d’herbes, les murs cou¬
verts de lichens, ou s’attarde un ins¬
tant la lumière du soir. (...)
La poésie est le langage de la vie ;
elle innerve tous les langages de
l’homme, les irrigue et les bouleverse
quand ils s'installent dans la sécurité
des systèmes et des dogmes. Langage
d'intensité et de crise, discours d’in¬
sécurité, de doute où jaillit la certi¬
tude instantanée, menacée du vivant.
Moment d’aphasie quand la quête
humaine plonge dans les espaces
inexplorés, en ces régions limitrophes
et articulaires où l’on passe, d’un