Seite 77 [77]
A JELENLÉT MAGYAR-ERANCIA KÖLTŐJE,
AVAGY A NYELVET VÁLTÓ KÖLTŐ ÉS EORDÍTÓ:
LORAND GASPAR
A 20. században felélénkülnek a többnyelvűségre irányuló törekvések
és vizsgálódások az irodalomban. Miként Szegedy-Maszák Mihály
Kétnyelvűség a XX. sz. irodalomban? című tanulmányában kiemeli,
a képzőművészettel határos konkrét, illetve a zenével rokon hangköl¬
tészettől eltekintve kevés az olyan alkotó, aki nem az anyanyelvén írt
kiemelkedő műveket (Rilkét, T. S. Eliotot, Pilinszkyt nem a francia
verseiről ismerjük, Celan művei is végső soron a német irodalom részei).
Szegedy-Maszák Mihály három esetet emel ki: Joseph Conrad, Nabokov
és Beckett kétnyelvűségét. Conrad a lengyel után angolul akart írni
(pedig a második nyelve a francia volt), érzelemmentes nyelven (mégis
azzal vádolja az angolt, hogy szavai túl homályosak, érzelmesek). Ford
Madox Ford segítségével írt angolul. Nabokov az oroszt elhagyva (1940)
angolul írt: , Senki nem tudja eldönteni, hogy középkorú amerikai, vagy
idős orosz író vagyok-e" — mondta. Amikor írói fogyatékosságáról kér¬
dezik, a természetes szókincs hiányáról szól. Beckett — Szegedy-Maszák
Mihály felvetése szerint — talán angolul nem tudó barátnőjének, későb¬
bi feleségének, Suzanne Deschevaux-Dumesnilnek ösztönzésére kezd
években úgy találta, Beckett jellegzetesen dublini módon fejezte ki
magát. Az angol avantgárd azonban gyengébb volt, franciául könnyeb¬
ben magára vonhatta a figyelmet (lásd , új regény"). Mindegyik felidézett
°° Szegedy-Maszak Mihaly: Kétnyelvtiség a XX. sz. irodalomban, in ué: Ujraértelmezé¬
sek, Budapest, Krönika Nova, 2000, 101-110.
100 Uo., 103.
.75 +