Page 74 [74]
¢ KEP, JELENLET, KENOZIS +
Tandori Dezső a magyar Kékversekről írva így szól:
„Jean-Michel Maulpoix könyve igazi francia bűvölet. A lehetetlenre
vállalkozik. Sem szépirodalmat, sem objektív tudást nem akar nyújta¬
ni külön, sem elegyes kavarcot nem ad hála égnek. Költői prózakötet,
így nevezi a Kiadó, s a láthatár, a tenger végtelenjei színezik ábránd¬
kékre mindennapjaink szürkeségét a csudás próza által. Pilinszkyé is
ez a vilag, Maulpoix-é, a teljes ragyogás könyve. Az össze-vissza zűr¬
zavar helyett (de azt meg nem tagadva) a mennyei fény földi rendjét
mutatja szerzőnk. Földi utazás a földön túl, racionális értekezés és
csurranó líra... nem akarom túlmagasztalni, érdemeit mutatni fogja az
érdeklődő olvasónak úgyis. A férfi, a nő, az úszó, a zászlóként lebegő
letezes... a tekintet keksege... a jegyzetek tiszaviräg-elete... nem is so¬
rolom. Gyönyörüseg, gazdagon ráérő, igytovabb-gazdagodö öräkra.””
MAULPOIX: NEM LEPTEK A HÓBAN
A kötet cime, Pas sur la neige mär önmagäban is komoly kihiväst rejt
magában: a , pas" egyszerre tagadószó, s egyszerre főnév (lépés, lépések).
Maulpoix szójátékai egyszerűségükkel hatnak, megtalálják a hétközna¬
pi francia nyelv apró finomságait. Miként azt a fordító Kovács Veronika
kiemeli az utószavában, a kötetben fontos ,,nuit blanche” kifejezés egy¬
szerre jelent fehér, illetve álmatlan éjszakát. , De a lemondás és a vesz¬
teség ebben az esetben nem csupán a fordító mesterségbeli élménye,
egybeesik a kötet lírai énjének alapvető élményével. A hó megannyi képe
közül a gyász, a hiány újabb és újabb tapasztalatai sejlenek föl ”- foly¬
tatja a fordító. A szerző sokáig kutatta a hó festményeit, s kutatása
azzal az eredménnyel zárult, hogy a festményeken a hó színe gyakran
kék: a hó a földre hullott azúr, az ami nekünk, embereknek jut belőle."
96 Tandori Dezső: A Typotex világa, Uj Könyvpiac, 2009. január 29.
97 Kovács Veronika: A fordító utószava, in Jean-Michel Maulpoix: Nem léptek a hóban,
105-107.
«726