Oldal 51 [51]
+ YVES BONNEFOY ÉS A JELENLÉT KÔLTÉSZETE *
ellentmondäsäval, önpusztitäsäval, borzalmäval, mäsok felelössege¬
nek átvállalásával, ahogy csúszik ki az irányításunk alól, mert a vilá¬
got lényegében csak esztétikai kiindulópontnak használja, de aztán
másfelé indul. Buddhista tanítás? Vagy egyfajta világtól való elfordu¬
lás, amelyet csak azok kérdőjelezhetnek meg, akik a kereszténységben
a »munkaknak«, »mtiveknek« nevezett utat jarjak, (...) Akárcsak szá¬
mos misztikusnak, Hollannak is a sotétség jelenti az igazi fényt.""
A Morandi és Hollán: Percepció és nyelv című szövegben újra előkerül
a fogalom:
„Hollan kepeiröl és az alámerülésről pedig talán nem véletlenül
a misztikus tapasztalat jut eszembe, mert a misztikus tapasztalat vég¬
ső soron nem egy bizonyosságon tör át, hanem magán a jelrendszeren,
hogy aztán felülemelkedjen annak összes külső vonatkozásán. A misz¬
tika felülemelkedik a nyelven, függetlenül attól, hogy az élet szem¬
pontjából van-e ennek bármi jelentősége, hiszen az életet mindenho¬
gyan meg kell élni.””
Hollan Sandor fai feliilemelkednek azokon az aspektusokon, amelyek
egy lefestett fat a nyelv altal megnevezhetévé, bekatalogizalhatéva tesz¬
nek. Bar Budapesten sziiletett (1933. december 29-én), gyerekkora je¬
lentős részét a Dunántúlon tölti, ahol tudatosodik benne erős kapcso¬
lata a fákkal, a természettel. Yves Bonnefoy csodálatos leírását adja ezen
gyerekkori élmények egyikének a kötetben. Művészi értelemben pedig
festőtanára, Emmanuel Béla hozza kapcsolatba az élő motívummal.
1956-ban hagyja el Magyarországot és Párizsban kezd tanulni: az
École Nationale des Beaux-Arts-on Chapelain-Midy festő műtermében
tanul, majd 1961-ben az École Nationale Supérieure des Arts Décoratifs¬
on szerez grafikusi diplomát. A Szépművészeti Múzeum Hollán Sándor.
A Fa útja című katalógusában közölt életrajz szerint első nagy vizuális
61 Uo., 63., 67.
62 Uo., 76.
.49 «