Page 19 [19]
s BEVEZETÉS (ELMÉLETI KERETEK) "
színjátszásnak nevezett hagyományban, a szöveg primátusa megkérdő¬
jelezetlen volt egészen addig, míg az első párizsi világkiállítás alkalmá¬
val bemutatkozott keleti színjátszás hieroglifa-szerű jelrendszere nem
inspirálta egy rituálisabb, s ezen belül a vizualitásra nagyobb hangsúlyt
fektető irányba.
ALAPFOGALMAK. Az irodalmiság fogalmának a meghatározása, vagy¬
is a válaszadás arra a kérdésre, hogy mi tesz egy művet irodalmi művé,
több irodalomelméleti iskolát is foglalkoztatott. Az irodalom vizuális
vonatkozásai több szinten is értelmezhetők:
s Először is visszavezethető arra az alapvető dilemmára, hogy az
emberi gondolkodásban vajon a szó vagy a kép az elsődleges.
s Másodszor gondolhatunk a szöveget kísérő vizuális jelenségekre:
emblémákra, képversekre (kalligramma), illusztrációkra.
s Végül gondolhatunk az irodalmi szövegben immanensen megje¬
lenő képekre, kezdve az ekphraszisz műfajától, az irodalmi (nyel¬
vi) metaforán mint kitüntetett szóképen át a kifejezetten szem¬
léletes, képeiben erősen építkező szövegekig. Ezekről esik szó az
első fejezetben Yves Bonnefoy és Jean-Michel Maulpoix költésze¬
te kapcsán.
W. J. Thomas Mitchell szerint ,,a szavak és a képek közötti viszony
azokat a kapcsolatokat tükrözi, (...) amelyeket a szimbólumok és a világ,
a jelek és a jelentések között rögzíthetünk. A szavak és a képek közötti
szakadékot ugyanolyan szélesnek képzeljük, mint a szavak és dolgok
közöttit, mint (a legszélesebb értelemben vett) kultúra és természet
közöttit. A kép az a fajta jel, amely úgy tesz, mintha nem jel lenne, hiszen
természetes közvetlenségnek mutatja magát. A szó a vmásik oldal: az
emberi akarat mesterséges, önkényes termékec."?"
20 W. J. Thomas Mitchell: Mi a kép?, in Bacsé Béla (szerk.): Mi a kép? Kép — fenomén —
valóság, Budapest, Kijárat Kiadó, 1997, 367.
+ 17 »