Oldal 18 [18]
OCR
+ KÉP, JELENLÉT, KENOZIS ? lönbözteti azt az empátiától: , A tudatosítás hiánya különbözteti meg a drámai azonosulást az empátiától" mert az empátiás megértésre törekvő ember , csak pillanatokra, időszakosan adja fel énhatárait", az identifikáció során azonban énje teljesen háttérbe szorul." Vagyis ,a film nézése közben empátia nem bontakozhat ki, hiszen a kognitív feldolgozásnak még kevésbé van lehetősége, mint a színdarab nézésekor”'”. Kerdes persze, hogy a befogadás folyamata mikor fejeződik be (időben nem feltétlenül korlátozódik a műélvezet szigorúan vett idejére). A film által kiváltott identifikáció — fejti ki Buda Béla — sokban hasonlítható a gyermek és a serdülő felnőtt szerepmodellekkel történő azonosulásához. Bár megállapítja, hogy a filmben túlnyomórészt azonosulással, és nem empátiával van dolgunk, mégis ennek a művészeti ágnak jósolja a legnagyobb jövőt az empátiát fejlesztő mentálhigiénés programokban, a film lélektani tartalmaival elképzelhető , jótékony manipuláció" okán." Emellett röviden ismerteti a művészetterápiák (közös rajzolás, olvasás, videózás, filmezés, zene-, ill. táncterápia, pszichodráma) empátiát fejlesztő hagyományát is." VIZUALITÁS AZ IRODALOMBAN, IRODALOM A VIZUÁLIS MŰFAJOKBAN A művészetek közül az irodalom a par excellence nyelvi művészet, mégis a vizualitás, az emlékezetből érkező, vagy a befogadás során ott felidézett képsorok alapvető kísérő elemei az irodalmi mű születésének és befogadásának. A filmművészet, különösen az 1960-as évek francia filnművészete szándékosan játszik a nyelvi és képi narratíva, elbeszélésmód kölcsönhatásaival, a filmművészet sajátos produktumait teremtve meg ezáltal. A 20. századig, legalábbis az Artaud által nyugati 6 Uo., 318. 17 Uo., 320. 18 Uo., 323. © Uo., 323. +16 +
