Oldal 14 [14]
+ KÉP, JELENLÉT, KENOZIS ?
A fogalmi metaforák ilyen nyelven kívüli megvalósulásaként vizs¬
gálható a filmek, a színház, az irodalom nem nyelvi szerkezete, képre¬
gények, szobrok, épületek, de a reklámok, a társadalmi jelenségek, a po¬
litika, sőt a mítoszok és az álmok is és az olyan absztrakt jelenségek is,
mint az erkölcs vagy a társadalmi szokások.
A fogalmi metaforák átszövik a társadalmi, művészi, lelki-szellemi
és kulturális életünket. A metaforákat nemcsak a beszédünkben, hanem
a nem-nyelvi valóságban is felfedezhetjük.
George Lakoff szerint a metaforák irányítanak bennünket. De mik
ezek a metaforák? A retorika kezdeteitől kimutatható az a tendencia,
amely a metaforát mint az összes szókép (trópus) metaformájaként
értelmezi (lásd , képes beszéd", ,átvitt értelem"). Donald Davidson ta¬
láló megfogalmazása szerint a metafora a nyelv älommunkäja (What
metaphors mean?). A könyvben végigvitt művészeti példák mind azt
sugallják, hogy a metafora lehetővé teszi az adott művészeti ág nyelvé¬
nek vagy jelrendszerének (materialitásának) és kódjának, szerkesztési
elveinek, szabályszerűségeinek a láthatóvá tételét vagy adott esetben
transzgresszióját. A művészet mindig valaminek az áthágása, a művé¬
szet kizökkent a hétköznapi valóságból.
A MŰVÉSZET MINT VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
(MODELLALKOTÁS)
Ha elfogadjuk, hogy a művészeti alkotásban, valamint a befogadásban
a tudatalattinak nagy szerepe van (lásd a szöveggenetika eredményei,
Charles Mauron Des métaphores obsédantes au mythe personnel című
műve vagy Platónnak a megismerésről mint ráismerésről szóló gondo¬
latai stb.), s elfogadjuk azt is, hogy a tudatalatti úgy strukturálódik,
mint a nyelv (lásd Lacan, Rorty), akkor nagyon is elképzelhető, hogy
a fogalmi metaforák vizsgálata a különféle vizuális művészeti ágakban
5 Donald Davidson: What metaphors mean, Critical Inguiry, Vol. 5, No. 1, Special Issue
on Metaphor (Autumn, 1978), 31—47.
«126