Oldal 13 [13]
s BEVEZETÉS (ELMÉLETI KERETEK) "
A vizuális művészetek vizsgálata nem maradt érintetlen a fent le¬
írt folyamatoktól, de nem járt az élvonalban, hiszen az angolszász mű¬
vészettörténet még a nyelvi fordulat integrálásánál tart (a vizuális
művészetekre mint jelrendszerekre, s a művészeti tárgyakra mint
„textualitässal”, diskurzussal telitett alkotäsokra tekint; a nezöiseg pe¬
dig éppolyan problémákat vet fel, mint az olvasás különféle formái).
A megújult érdeklődés Panofsky ikonológiája iránt szintén a képi for¬
dulat jele.
A nyugati festészet mesterműveire irányuló figyelmet tovább terel¬
hetjük a színház- és filmtudomány irányába, hogy a nyelvészeti, irodal¬
mi és képi modellek fúzióját létrehozhassuk. Ugyanakkor manapság
— hogy a fordulatok egymásra következését sorjázzuk — már térbeli
fordulatról is beszélünk mint kortárs jelenségről, s a kötetben górcső
alá vett színházi életmű (Novarináé) ebből az optikából sem érdektelen.
A KOGNITÍV METAFORA
Johnson és Lakoff elmélete nyomán fogalmi metaforának nevezzük azt,
amikor egy absztrakt fogalmat (pl. az élet) egy kevésbé absztrakt foga¬
lom (utazás) felhasználásával értünk meg (az élet egy nagy utazás).
A forrástartomány (utazás) segítségével érthetjük meg a céltartomány
(élet) fogalmait.
A kognitív nyelvészet a fogalmi metaforát megkülönbözteti a me¬
taforikus nyelvi kifejezéstől. Az élet egy utazás fogalmi metaforát több,
az életet az utazás témaköréből származó szóval fejezheti ki, ezeket
metaforikus nyelvi kifejezéseknek hívjuk (pl. válaszút előtt állok; elté¬
velyedtem). Vagyis a fogalmi metaforák nyelvi megnyilvánulásokban
jutnak kifejezésre.
Ám ha a gondolkodásunkat, cselekedeteinket irányító fogalmi rend¬
szer metaforikus, akkor ezek a fogalmi metaforák nemcsak a nyelvben
nyilvánulhatnak meg, hanem a kultúra különféle médiumaiban, az
emberi megismerés többféle területén is. Ezeket a megnyilvánulásokat
a fogalmi metaforák nyelven kívüli megvalósulásának nevezzük.
«lle