Page 11 [11]
s BEVEZETÉS (ELMÉLETI KERETEK) "
Az itt következő bevezető tanulmány a képi fordulat különféle mű¬
vészeti ágakban és a tudományban is megfigyelhető jelenségével, vala¬
mint a fogalmi metafora elméleti keretével kívánja bevezetni és össze¬
fogni a kötetben található, reprezentáció körül forgó két nagy rész,
a francia költészet és a színház szerteágazó kérdésfeltevéseit. Tudniillik
az, amit a francia költészetben a szürrealizmus után tapasztalunk, va¬
lamint az, ami a kortárs színházat a 20. század közepétől (Európa nyu¬
gati felén és Amerikában hamarabb, hazánkban az 1970-es években)
alapjaiban foglalkoztatja, a reprezentáció, a képiség, a jelenlét és a di¬
chotómiákat meghaladó spirituális útkeresések mind összefüggésbe
hozhatók a képi fordulattal, s amögöttük meghúzódó kérdések kifejez¬
hetőek néhány fogalmi metaforával: a lélek az anyag metamorfózisa,
a színpadi jelenléthez a via negativa vezet, s akär tobzödunk a költöi
kepben (Maulpoix), akär gyanakvässal tekintünk rä (Bonnefoy), meg
mindig a szürrealizmus ältal kepviselt paradigmäban vagyunk. Novarina
pedig első komolyabb tanulmányát Artaud-ról írta, aki életének egy
adott pontján szakított a szürrealistákkal." Novarina színháza — értel¬
mezésem szerint — éppen ebből a paradigmából vezet ki azzal, hogy
cirkulárisan és folyamatosan lerombolja, majd újraépíti az emberi áb¬
rázatot, az emberi bálványt. A mellékletekbe ezen kívül az elemzések¬
hez tartozó háttéranyagok (francia nyelvű szövegközlés, fordítások,
dokumentumok) kerültek.
? Novarina 1964-ben, a Sorbonne szinhäztudomänyi intézetében (Institut d'Études
Theätrales) irta felsöfokü diplomäjät (diplôme d’études supérieures) Artaud, théoricien
du théâtre cimmel.