Seite 124 [124]
OCR
A Bibliotheca Corvina és ennek egyes darabjai az I. világháborút követő diplomáciai életnek is részesei voltak. A magyar állam támogatásával 1923-ban jelent meg az első francia nyelvű figyelemfelhívó kötet," jelezve, hogy azok, akiket a Nagy Háború utáni békeszerződéssel kizártak a nemzetek közösségéből, részesei voltak az európai kultúra megőrzésének. 1926-ban, a mohácsi csatavesztés 400. évfordulóján Horthy Miklós, Magyarország kormányzója (1920—1944) beszédében kiemelte az olaszoknak a törökök elleni harcokban játszott szerepét. Benito Mussolini (1883— 1945) 1927-ben a modenai Biblioteca Estense állományából két corvina-ködexet°‘® ajándékozott Magyarországnak. A velencei egyezmény (1932) az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után Ausztriában maradt magyar kulturális javak átadásáról rendelkezett. Ennek keretében került a legtöbb, ma az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött corvina Magyarországra. ""? Az Európai Unióba belépett (2004) Magyarország azonnal elindított programja is a hírneves könyvtár darabjainak összeszedése volt, immár digitálisan — Bibliotheca Corviniana Digitalis —, azért, hogy a magyarság és a nyugati keresztény Európa történelmi összetartozását szimbolizálja. A Bibliotheca Corvina kédexegyiittes 2005-ben az UNESCO vilagemlékezet listajara is felkeriilt.°”” Ennek nyoman az egyes kônyvtárakban őrzött darabok újraértékelése, új vizsgálata, leírása is elkezdődött, amely kutatás eredményeit a Supplementum Corvinianum könyvsorozatban adtuk közre. Díszített középkori kódexeket kiállítani mindig is hálás feladat volt. A szakemberek — filológusok, könyvtörténészek — igyekeztek/nek élni azzal a lehetőséggel, hogy a kéziratok bemutatása messze túlmutat a szakmai érdekeken, amelyek finanszírozását biztosan nem tudnák megoldani a kutatás tárgyához kötődő társadalmi és politikai üzenetek eljuttatása nélkül. Sőt, olyan nagy kiállítás megszervezésére is sor került, amelynek kezdeményezése kifejezetten a filológiai szakmák összefogásának eredménye volt. Az első corvina-kiállítást 1877-ben szervezték, akkor, amikor a Magyar Nemzeti Múzeum bemutatta azt a 35 kódexet, amelyeket II. Abdul Hamid szultán ajándékozott a pesti egyetemistáknak." Ennek a szultáni gesztusnak, illetve a kiállításnak jelentős volt a sajtóvisszhangja, sorra jelentek meg a kódexek eredetét vizsgáló tanulmányok. 567 Hevesy 1923. Népszerűsítő cikkek is megjelentek, mint például ScHürz 1934). 568 V6. CsonTosi 1891a. 5 V5. MaurER 2009, 175-183. "70 Ebből az alkalomból Münchenben, a Bayerische Sraatsbibliothekban kiállítást rendeztek, ennek katalógusaként is értelmezhető az ott őrzött corvinák új leírása: FABIAN—ZsuPÁN, hrsg. Műüncbener Corvinen, 2008. 571 Vö. ERőpi 1877. 122
