Seite 123 [123]
OCR
A Bibliotheca Corvina-kiállítások és albumok állandó és változó céljai suorum, guibus aut mens, aut opportunitatis rerum domesticarum penitius cognoscendarum hactenus defuit, ad Excellentissimum Széchényium grato animi sensu illis Tulli ad Varronem verbis uti poterunt: Nos in nostra Patria peregrinantes, errantesque, tamquam hospites, Tui Libri quasi domum deduxerunt.”°" A magyarok számára azonban Széchényi Ferenc könyvtára nem bidliotheca regnicolaris, hanem bibliotheca nationalis lett."? Nem egy idegen császár alapította, nem az egyház (egyik egyház sem), hanem egy (katolikus) magyar gróf. Ahogy majd a fia, Széchenyi István 1825-ben Magyar Iudós Társaságot alapít, amelyhez egy másik arisztokrata (a kálvinista) Teleki József megalapítja annak könyvtárát (1826). A XIX. század során kialakított nemzeti kulturális intézmények (könyvtár, múzeum és levéltár) nemes versengésben az egyetemi könyvtárakkal törekedtek corvina- kódexeket szerezni. A magyar történelem reformkorában az osztrák udvar — a Magyar Királyságban élő Habsburg József nádor javaslatára — már az 1830-as és 1840-es években tájékozódott Isztambulban az ott lévő corvinák felől, sikertelenül próbálva nyomukra bukkanni." Az 1860-as évektől Ferenc József császár és király (1848—1916) közeledni próbált a Török Birodalomhoz, így a Szuezi-csatorna megnyitása (1869) kapcsán tett utazásakor Isztambulba is ellátogatott. Abdul-Aziz szultan (1861-1876) ekkor négy corvina-kódexet ajándékozott neki, amelyeket a császár a magyar Nemzeti Könyvtárnak ajándékozott, "! gesztusként is a két éve megkötött kiegyezés (1867) után. Időközben a Magyar Tudományos Akadémia is szervezett egy kutatóutat, még 1862-ben." A kutatóút sikeres volt abban a tekintetben, hogy legalább utólag, Andreas David Mordtmann orientalistának, a Hansa-városok isztambuli követének köszönhetően 16 kódexről konkrét ismereteket nyert a magyar tudomány. Mivel a magyar szabadságharc leverésében az Orosz Birodalom a Habsburgok segítségére sietett, az 1877-1878-as orosz-török háború idején a pesti diákság a törökökkel szimpatizálva tartott tüntetést, sőt egyes városok gyűjtést is rendeztek a törökök javára. Ezt a gesztust megköszönendő II. Abdul Hamid szultan (1876-1909) 1877ben 35 kódexet — ő azt hitte, hogy mindegyik corvina — ajándékozott a , diákok"-nak, vagyis a budapesti Egyetemi Könyvtárnak." 561 CICERO, Academica posteriora I. 9. ; Vö. Augustinus, De Civitate Dei, 6, Caput ll. 56 V6. Monok 2019, 84-88. 563 Mik6 2002. 564 Mik6 2002. 565 MApas 2004, 65—70.; a konstantinápolyi kutatóút leírása, benne Ipolyi Arnold szerepének elemzésével, új forrásokkal: EMőDpi 2006. 566 ERőDI 1877 (2001). 121
