Page 124 [124]
A Bibliotheca Corvina és ennek egyes darabjai az I. világháborút követő diplomáciai
életnek is részesei voltak. A magyar állam támogatásával 1923-ban jelent meg az
első francia nyelvű figyelemfelhívó kötet," jelezve, hogy azok, akiket a Nagy Há¬
ború utáni békeszerződéssel kizártak a nemzetek közösségéből, részesei voltak az
európai kultúra megőrzésének. 1926-ban, a mohácsi csatavesztés 400. évfordulóján
Horthy Miklós, Magyarország kormányzója (1920—1944) beszédében kiemelte az
olaszoknak a törökök elleni harcokban játszott szerepét. Benito Mussolini (1883—
1945) 1927-ben a modenai Biblioteca Estense állományából két corvina-ködexet°‘®
ajándékozott Magyarországnak. A velencei egyezmény (1932) az Osztrák-Magyar
Monarchia felbomlása után Ausztriában maradt magyar kulturális javak átadásáról
rendelkezett. Ennek keretében került a legtöbb, ma az Országos Széchényi Könyv¬
tárban őrzött corvina Magyarországra. ""?
Az Európai Unióba belépett (2004) Magyarország azonnal elindított programja is
a hírneves könyvtár darabjainak összeszedése volt, immár digitálisan — Bibliotheca
Corviniana Digitalis —, azért, hogy a magyarság és a nyugati keresztény Európa tör¬
ténelmi összetartozását szimbolizálja. A Bibliotheca Corvina kédexegyiittes 2005-ben
az UNESCO vilagemlékezet listajara is felkeriilt.°”” Ennek nyoman az egyes kônyv¬
tárakban őrzött darabok újraértékelése, új vizsgálata, leírása is elkezdődött, amely
kutatás eredményeit a Supplementum Corvinianum könyvsorozatban adtuk közre.
Díszített középkori kódexeket kiállítani mindig is hálás feladat volt. A szakem¬
berek — filológusok, könyvtörténészek — igyekeztek/nek élni azzal a lehetőséggel,
hogy a kéziratok bemutatása messze túlmutat a szakmai érdekeken, amelyek finan¬
szírozását biztosan nem tudnák megoldani a kutatás tárgyához kötődő társadalmi
és politikai üzenetek eljuttatása nélkül. Sőt, olyan nagy kiállítás megszervezésére
is sor került, amelynek kezdeményezése kifejezetten a filológiai szakmák összefo¬
gásának eredménye volt.
Az első corvina-kiállítást 1877-ben szervezték, akkor, amikor a Magyar Nemzeti Mú¬
zeum bemutatta azt a 35 kódexet, amelyeket II. Abdul Hamid szultán ajándékozott
a pesti egyetemistáknak." Ennek a szultáni gesztusnak, illetve a kiállításnak jelentős
volt a sajtóvisszhangja, sorra jelentek meg a kódexek eredetét vizsgáló tanulmányok.
567
Hevesy 1923. Népszerűsítő cikkek is megjelentek, mint például ScHürz 1934).
568 V6. CsonTosi 1891a.
5 V5. MaurER 2009, 175-183.
"70 Ebből az alkalomból Münchenben, a Bayerische Sraatsbibliothekban kiállítást rendeztek, ennek
katalógusaként is értelmezhető az ott őrzött corvinák új leírása: FABIAN—ZsuPÁN, hrsg. Műüncbener
Corvinen, 2008.
571 Vö. ERőpi 1877.
122