Oldal 121 [121]
OCR
A Bibliotheca Corvina-kiállítások és albumok állandó és változó céljai A Bibliotheca Corvina-kiállítások és albumok állandó és változó céljai Hunyadi Mátyás magyar király könyvtárának híre a kortársak között is ismert volt. Budán, a Magyar Királyság egyre inkább központtá váló városában valósította meg az itáliai, illetve az Itáliát megjárt bajor, cseh, lengyel, horvát és magyar humanisták álmát: a görög és a latin antikvitás szövegeit a lehetőségekhez mérten teljességre törekvően összegyűjteni. Az egyes kódexeket a korszak elismert műhelyeiben másoltatta és díszíttette, de gondoskodott arról is, hogy Budán is létrejöjjön egy hasonló minőségű munkat végz6 scriptorium. Az uralkodói reprezentációt is szolgáló könyvtár létrehozása egy, a király környezetében élő magyarországi és (főként) itáliai humanisták által szorgalmazott kulturális és tudománypolitika része volt. Mintát adni a főpapi és főúri udvaroknak a Királyságban, egyetemet, tudós köröket létrehozni, nyomdát alapítani, és terjeszteni a könyvkultúrát, az olvasmányműveltséget. Élete utolsó éveiben (1485— 1490) Mátyás jobbára Bécsben tartózkodott, császári álmokat szőtt, ezért e városban hasonló könyvtár létrehozását célozta meg." A budai királyi udvar könyvkultúrája tehát nem korlátozódott a Bibliotheca Corvina díszkódexeire, az erre a könyvtárra alapozódó symposionok, tudós vitatkozások sorára. Iudjuk, hogy az udvari papság számára a királyi kápolna környezetében önálló könyvtár állt rendelkezésre. Ennek kötetei többségükben díszítést nélkülöző papirkédexek voltak, és a tematikus hangstlya jelentésen eltért a Bibliotheca Graeca és Bibliotbeca Latina termeiben őrzött állományétól, jelesen főként teológiai szövegeket bocsátott az érdeklődők rendelkezésére. A méltán elhíresült gyűjtemény széthullása az oszmán-törökök elleni háború kezdetekor (mohácsi csata, 1526, Buda elfoglalása, 1541), a kortárs humanisták sajnálkozó szövegeinek is köszönhetően, európai visszhangot váltott ki. Az egykori királyi könyvtár darabjainak megszerzése ettől kezdve a bibliofil gyűjtők számára csábító cél volt. A Magyar Királyságban — majd az Erdélyi Fejedelemségben — azonban a Bibliotheca Corvina egysége helyreallitasanak gondolata összefonödott a Magyar Királyság egységének és függetlenségének a helyreállításával. Nemzeti szimbólummá vált tehát, a magyarok fénykorának, aranykorának a szimbólumává. Aki egy ilyen könyvtárat létrehoz — visszaszerezve lehetőleg sok corvina-kódexet -, az Mátyás királyhoz hasonló függetlenséget, nagyságot, (elképzelt) jólétet tud biztosítani az országban élőknek. 55 NEHRING 1989. 119
