Oldal 117 [117]
Hungarus-tudat - magyarságtudat:
a Bibliotheca Corvina appropriációja
Könyvünk e fejezetének elején utalunk arra, hogy a Bibliozheca Corvina XVI-XVII.
századi történetének vannak a filológiai eredményeken túlmutató tanulságai is.
Ahogy a XIX-XX. században minden komolyabb kultúrpolitikai kurzus valamilyen
formában állást foglalt ezzel a könyvtárral kapcsolatban, úgy a XVI-XVII. században
a gyűjtemény, annak széthullása jelképe volt az ország széthullásának. A Habsburg
és a magyar trónutódlási (Habsburg I. Ferdinánd, illetve Szapolyai János) harcok
a mohácsi csatavesztéstől (1526) az ország három részre szakadásáig (1541), Erdély¬
nek a Török Birodalom vazallus államaként való függetlenedése Magyarországtól,
a török hódítás az ország középső területein, szinte pontosan a könyvtár széthor¬
dási irányait jelölték ki. A kódexek megmentésére, az egyes ókori vagy középkori
szerzők művei szövegvariánsainak felkutatására irányuló humanista szándék ebben
az analógiában értelmezhető úgy, mint a politikai gondolkodás mögött meghúzódó
keresztény összefogási szándék (unio christiana) a mohamedán Oszmán Birodalom
visszaszorítására. Ahogy a magyarországi (és erdélyi) politikai gondolkodás közpon¬
ti gondolata az ország újraegyesítése volt (Habsburg-párt, törökösök, önálló magyar
nemzeti törekvések), úgy a Bibliotheca Corvina megmentése, újra-összeállítása szim¬
bóluma lett annak, hogy a magyarországi" kultúra egy önálló entitás.
510 Fontos hangsúlyozni, hogy nem magyar kultúra, hiszen a korban még nem létezett a nemzeti szempont
abban a formájában, ahogy a XVIII. század közepén már igen. A Magyar Királyság egységéről volt
szó a Habsburg, illetve a Török Birodalommal szemben, és ennek a Magyar Királyságnak nagyon sok
nemzethez tartozó lakója volt. Létezett ugyanakkor egy egységesnek mondható , Hungarus" tudat. Erről
lasd Kianiczay T. 1988; Kraniczay T. 1993.
115