Oldal 117 [117]
OCR
Hungarus-tudat - magyarságtudat: a Bibliotheca Corvina appropriációja Könyvünk e fejezetének elején utalunk arra, hogy a Bibliozheca Corvina XVI-XVII. századi történetének vannak a filológiai eredményeken túlmutató tanulságai is. Ahogy a XIX-XX. században minden komolyabb kultúrpolitikai kurzus valamilyen formában állást foglalt ezzel a könyvtárral kapcsolatban, úgy a XVI-XVII. században a gyűjtemény, annak széthullása jelképe volt az ország széthullásának. A Habsburg és a magyar trónutódlási (Habsburg I. Ferdinánd, illetve Szapolyai János) harcok a mohácsi csatavesztéstől (1526) az ország három részre szakadásáig (1541), Erdélynek a Török Birodalom vazallus államaként való függetlenedése Magyarországtól, a török hódítás az ország középső területein, szinte pontosan a könyvtár széthordási irányait jelölték ki. A kódexek megmentésére, az egyes ókori vagy középkori szerzők művei szövegvariánsainak felkutatására irányuló humanista szándék ebben az analógiában értelmezhető úgy, mint a politikai gondolkodás mögött meghúzódó keresztény összefogási szándék (unio christiana) a mohamedán Oszmán Birodalom visszaszorítására. Ahogy a magyarországi (és erdélyi) politikai gondolkodás központi gondolata az ország újraegyesítése volt (Habsburg-párt, törökösök, önálló magyar nemzeti törekvések), úgy a Bibliotheca Corvina megmentése, újra-összeállítása szimbóluma lett annak, hogy a magyarországi" kultúra egy önálló entitás. 510 Fontos hangsúlyozni, hogy nem magyar kultúra, hiszen a korban még nem létezett a nemzeti szempont abban a formájában, ahogy a XVIII. század közepén már igen. A Magyar Királyság egységéről volt szó a Habsburg, illetve a Török Birodalommal szemben, és ennek a Magyar Királyságnak nagyon sok nemzethez tartozó lakója volt. Létezett ugyanakkor egy egységesnek mondható , Hungarus" tudat. Erről lasd Kianiczay T. 1988; Kraniczay T. 1993. 115
