Oldal 113 [113]
Hungaria - Transylvania - Europa
Az idézet egyben mutatja azt a jelenséget is, hogy Bél Mátyás, Johann Georg
Schwandtner, Kaprinai István és a historia litteraria magyar kirdlysagbeli mtiveldinek
alapműveit a kortárs német tudomány haszonnal forgatta, kiegészítve a közvetlenül
Peter Lambrecktől nyert információkat.
Karl Iraugott Gottlob Schoenemann (1752-1802) nagyon nagy alapossággal veszi
számba a korai keresztény szövegek szerzőit, ezek kéziratait és a kiadások köny¬
vészeti adatait is aprólékosan követi. Salvianus Massiliensis kapcsán már idéz¬
tük szövegkiadását, de fontosnak látom megemlíteni, hogy két további szerző két
művének kéziratát is ismerni véli, mint amelyek a Bibliotheca Corvina részei lettek
volna. A Corvina eddigi nyilvántartásaiban nem szerepelnek ezek. Az egyikük
Aurelius Augustinus (354-430) Explanatio psalmorum (Enarrationes in psalmos) cimü
munkája. Schoenemann azt mondja az 1497. évi bázeli Johann Amerbach-kiadást??
említve, hogy ehhez tartozik egy annotatio:
„Sed loco exilis, quem in priori editione notauimus, indicis seorsim hic
531 excreuit. Eius exemplar
99532
adiecta est principalium sententiarum annotatio
memoratur quoque inter rariora Biblliothecae] Regliae] Budensis.
Csapodi Csaba egy szerinte nyomtatott művet és két kéziratot ismer, Augustinus,
Expositio in psalmos címmel." A kiadottal kapcsolatban annyit mond, hogy az 1686¬
ban Budán talált könyvek közt volt, a két kézirat közül a stuttgarti autentikus Corvi¬
na, a klosterneuburgiról szerinte hamis vélekedés, hogy Budán lett volna. A stuttgarti
kéziratot részletesen leírja, de nincsen információja arról, hogy az 1497-es kiadáshoz
ezt bárki használta volna. Sajnos az amúgy nagyon pontos Schoenemann itt nem
hivatkozik forrásra, és magában a kiadäsban sem az elöszöban, sem az annotatio rész
elején nem szerepel ilyen megjegyzés. Ha továbblépünk Schoenemann-nak arra az
ällitäsära, hogy az Eucherius Lugdunensis (Eucher de Lyon, 370-499) Commentaria
>>? ISTC i001274000.
0 Itt utal az 1489-es Johann Amerbach-kiadäsra: ISTC ia012720000
531 Schoenemann kiemelése.
52 SCHOENEMANN II, 1794, 318.
583 CsAPODI 1973, 145-146. (Nr. 80, 81, 82.).
34 Emiiti is, hogy Prrucius 1688a-ban benne szerepel.
111