Oldal 109 [109]
OCR
Hungaria - Transylvania - Europa (1467—1513) életének és műveinek vizsgálata, Johann Gottlob Böhme (1717-1780) által.°°* Mivel a humanista államférfi 1497-től 1511-ig a budai királyi udvarban élt, életművének számos olyan vonatkozása van, amely Hunyadi Mátyás uralkodásának időszakával," illetve a Könyvtár históriájával kapcsolatos. Ez a munka a Csapodi Csaba által egyébként nagy gonddal körüljárt," elveszett Irapezuntius-kódex (/ibros contra Platonem) kapcsán is érdekes lehet." Születtek olyan monografikus életrajzok is, amelyek közül a Mátyás korában Budán aktív humanistákéi a leginkább figyelemre méltók. Így a ferences atya, Ireneo Affo (1741-1797) megirta a Corvina egyik könyvtärosänak, Taddeo Ugoletönak (1448-1513?) életrajzát." A lexikonok közül egy magyar vonatkozäsüt említek. Az erdélyi szász Georg Jeremias Haner (1707-1777) munkáját, amelyben például Naldo Naldi műve kiadásait is részletesen bemutatja." Bizonyos azonban, hogy a Bibliotheca Corvina történetének megírásában a Schiertél (1766) Peter Alcantera Budik (1792-1858) német nyelvű összefoglalásaiig"" a legalaposabb munka Wallaszky Pál (1742—1824) lutheránus lelkészé, irodalomtörténészé A Tentamen historiae litterarum egy fejezete kifejezetten a Könyvtärröl szöl (de Bibliotheca Corviniana).*™ A továbbiakban olyan filológusok munkáját helyezzük a figyelem középpontjába, akik a XVIII. század második felének európai könyvpiacán több kiadást megélt összefoglaló műveket írtak. A magyar művelődés történetének, ezen belül a Corvináról Európában szerezhető alapvető ismereteknek az elterjesztésében ezek jelentős szerepet játszanak. Az idösebb Johann Georg Schelhorn (1694-1773) a bajororszägi Memmingen lutheránus lelkésze volt, monográfusa szerint polyhistor.’1? Ő maga is gyűjtő lévén, levelezésének egy része — ami fennmaradt — a hamburgi antikváriusoknak írott és a tőlük kapott levelekből áll. Egyháztörténeti és a ritkaságok iránti érdeklődésének összekötése mentén született munkaja (Ergétz/ichkeiten aus der Kirchenhistorie und Literatur)? három, mostani tárgyunk szempontjából érdekes könyvkiadást elemez elképesztő alapossággal. Heliodorus Historiae Aetiopicae elsö kiadäsät,’'* 504 BöHME 1758. 95 EKLER 2015., EKLER 2016.; EKLER-Kiss F. G. eds., Augustinus Moravus, 2015. 506 CsAPODI 1973, 380. (Nr. 668.). 507 BöHME 1758, 136-138. 508 AFFö 1780. 509 HANER 1774, 75—76.; HANER 1777, 75—76. Megjegyzem, hogy mivel időrendben halad a szerzők és művek ismertetésével, a jelzett oldalak környékén olvashatunk a Hunyadi Mátyás udvarában alkotó személyekről. 10 BuDIK 1830.; Buprk 1839.; Buprk 1840. 51 WALLASZKY 1769, 78-93. 512 GÖSSNER 2004. 313 SCHELHORN 1763-1764. 54 HELIODORUS (ed. OBsoPoEus) 1534.; SCHELHORN 1763—1764, 835—840. u u 107
