Oldal 109 [109]
Hungaria - Transylvania - Europa
(1467—1513) életének és műveinek vizsgálata, Johann Gottlob Böhme (1717-1780) ál¬
tal.°°* Mivel a humanista államférfi 1497-től 1511-ig a budai királyi udvarban élt, élet¬
művének számos olyan vonatkozása van, amely Hunyadi Mátyás uralkodásának idő¬
szakával," illetve a Könyvtár históriájával kapcsolatos. Ez a munka a Csapodi Csaba
által egyébként nagy gonddal körüljárt," elveszett Irapezuntius-kódex (/ibros contra
Platonem) kapcsán is érdekes lehet." Születtek olyan monografikus életrajzok is, ame¬
lyek közül a Mátyás korában Budán aktív humanistákéi a leginkább figyelemre méltók.
Így a ferences atya, Ireneo Affo (1741-1797) megirta a Corvina egyik könyvtärosänak,
Taddeo Ugoletönak (1448-1513?) életrajzát."
A lexikonok közül egy magyar vonatkozäsüt említek. Az erdélyi szász
Georg Jeremias Haner (1707-1777) munkáját, amelyben például Naldo Naldi műve
kiadásait is részletesen bemutatja." Bizonyos azonban, hogy a Bibliotheca Corvi¬
na történetének megírásában a Schiertél (1766) Peter Alcantera Budik (1792-1858)
német nyelvű összefoglalásaiig"" a legalaposabb munka Wallaszky Pál (1742—1824)
lutheránus lelkészé, irodalomtörténészé A Tentamen historiae litterarum egy fejezete
kifejezetten a Könyvtärröl szöl (de Bibliotheca Corviniana).*™
A továbbiakban olyan filológusok munkáját helyezzük a figyelem középpontjába,
akik a XVIII. század második felének európai könyvpiacán több kiadást megélt
összefoglaló műveket írtak. A magyar művelődés történetének, ezen belül a Corvi¬
náról Európában szerezhető alapvető ismereteknek az elterjesztésében ezek jelentős
szerepet játszanak.
Az idösebb Johann Georg Schelhorn (1694-1773) a bajororszägi Memmingen lu¬
theránus lelkésze volt, monográfusa szerint polyhistor.’1? Ő maga is gyűjtő lévén,
levelezésének egy része — ami fennmaradt — a hamburgi antikváriusoknak írott és
a tőlük kapott levelekből áll. Egyháztörténeti és a ritkaságok iránti érdeklődésé¬
nek összekötése mentén született munkaja (Ergétz/ichkeiten aus der Kirchenhistorie
und Literatur)? három, mostani tárgyunk szempontjából érdekes könyvkiadást
elemez elképesztő alapossággal. Heliodorus Historiae Aetiopicae elsö kiadäsät,’'*
504 BöHME 1758.
95 EKLER 2015., EKLER 2016.; EKLER-Kiss F. G. eds., Augustinus Moravus, 2015.
506 CsAPODI 1973, 380. (Nr. 668.).
507 BöHME 1758, 136-138.
508 AFFö 1780.
509 HANER 1774, 75—76.; HANER 1777, 75—76. Megjegyzem, hogy mivel időrendben halad a szerzők és művek
ismertetésével, a jelzett oldalak környékén olvashatunk a Hunyadi Mátyás udvarában alkotó személyekről.
10 BuDIK 1830.; Buprk 1839.; Buprk 1840.
51 WALLASZKY 1769, 78-93.
512 GÖSSNER 2004.
313 SCHELHORN 1763-1764.
54 HELIODORUS (ed. OBsoPoEus) 1534.; SCHELHORN 1763—1764, 835—840.
u
u
107