Page 101 [101]
Xystus Paulus Schier (1727-1772) disszertacidja a Corvinardl - illetve annak időtálló fönmagán túlmutató) tanulságai
wos
ténet megjelenése előtt, még Johann Friedrich Jugler (1714-1791) kibévitve kiadta
— à Guarino-kiadäs kapcsän mar emlitett - Burckhard Gotthelfs Struve (1671-1738)
irodalomtörtenetet (Bibliotheca historiae litterariae selecta),*** benne az 1754. évig szóló,
a Bibliotheca Corvina ältalam ismert legteljesebb törteneti bibliogräfiäjäval. Ez az ösz¬
szefoglaläs, azt hiszem, a Johannes Brassicanus-, Johannes Lomeier-, Julius Pflugk-,
majd a Naldo Naldi-szövegek kiadäsa utän a legfontosabb, az elsö, Xystus Schier
ältal irott igazi könyvtärtörtenet elött. Ez a könyv azonban szämos, ältalänos, a mai
életünkben is jelen lévő kérdést vet fel
Xystus Paulus Schier (1727-1772) disszertációja a
Corvináról? - illetve annak időtálló (önmagán
túlmutató) tanulságai
A Krisztus utáni harmadik évezred elején, az Európáról szóló viták kapcsán számos
olyan kérdés került elő, amely a történeti diszciplínák művelőit a közösségi és egyéni
tudatformák jellegéről alkotott képek újragondolására késztették. Valóban feltehető
kérdés — és a válaszadás mentén végzett kutatások eredményei külön, új fejezetet
alkothatnak majd művelődéstörténetünkben —, hogy Melchior Inchofer (cca. 1585—
1648),*° David Czvittinger (1675/79-1743),*° vagy éppen Xystus Paulus Schier
(1727-1772)"? milyen hovatartozás-tudattal bírtak? Mi motiválta őket arra, hogy
megírják a magyar egyház történetét," összeállítsák magyarországi írók életrajzi
lexikonat,*** vagy éppen arra, hogy a magyar kirdlynékr6l*® vagy Hunyadi Matyas
korának művelődési intézményeiről értekezzenek? Miként írható le a XXI. század
elején ezeknek a tudós embereknek a motivältsäga? Azt gondolom - ha csak a vä¬
laszadäs első gondolatait akarjuk is megfogalmazni —, nem ärt egy pillantäst vetni
arra, hogyan alakultak azok a vitäk, amelyekre iräsunk elsö mondatäban utaltunk.
Ezeknek a pärbeszedeknek a hangsúlyai főként a XX. század második felének Eu¬
rópa-valóságából indultak ki. A résztvevők természetesnek vették — nem is nagyon
8 JUGLER-STRUVE 1754, 174-180.
59 SCHIER 1766.; 2. kiadása: SCHIER 1799.
160 Kőszegi, német lutheránus család katolizált gyermeke, aki tanulmányait nem a Magyar Királyságban
végezte, jezsuita szerzetes lett, Messinában, majd Rómában élt.
Selmecbányai német lutheránus polgárcsalád magyar nemessé emelt tagjának gyermeke, német
nyelvterületen több egyetemen tanult, majd Tübingenben dolgozott. Élete utolsó évtizedeit — kifejezett
jezsuita ellenvetések miatt — munkanélküliként, nyomorban élte le szülővárosában.
Alsó-ausztriai német anyanyelvű polgár gyermeke, iskoláit Pozsonyban, majd Bécsben végezte, életét az
ágostonos rendben élte le, főként Bécsben.
463 INCHOFER 1644. Vö. DÜMMERTH 1987a, 155—204.
464 CZVITTINGER 1711.
465 SCHIER 1774a; SCHIER-ROSNACK 1776.
461
462
99