Page 93 [93]
OCR
Torun - Lipcse - Jéna ortodox lutheránusok ellentéte." A korszak egyik legjelentősebb helyi értelmiségije Peter Janichen (1679-1738), a gimnázium rektora és könyvtárosa. Életének kulcseseményei közünneplés mentén zajlottak (így például, amikor 1709-ben elvette feleségül a toruni Johann Brandaus Christina nevű leányát, az egyik általa felügyelt iskola diákjai" kis füzettel tisztelegtek az esemény előtt). A Magyar Királysággal kapcsolatos ügyek iránti érdeklődésének első nyomtatott jelei közé tartozik egy tézisfüzet (1712): Paulus Keler az ő elnöklete alatt védte meg szakdolgozatát a magyar borokról." 112 Összefoglalóan lásd GóRsKA 2010, 103-119. 45 Ez alkalomból az iskola diákjai köszöntő kötetet adtak ki: Als der Edle Ehrenveste und Wollgelahrte Herr Herr M. Peter Jänichen, des Berühmten Gymnasii zu Thorn wollverdienter Rector, wie auch der Neustaädtischen Schule Inspector, mit der Viel-Ehr-und Tugendreichen Jungfrauen Christina geborne Bramdauin... sich glücklich vermählete... 2. Tag des Monats May diese 1709. Jahres Ihre obliegende Pflicht und Schuldigkeit hiemit abstatten die Lehrenden der Neustädtischen Schule, Thorn, Rahts und Gymnasii Buchdruckerey, 1709. #4 JÄNICHEN-KELER 1712. Ezt a szöveget maga Jánichen aztán kibővítve újraközölte, és egy kis német nyelvű összefoglalót is készitett mellé (nem tudjuk, hogy Keler vagy Janichen maga): JANICHEN 1731, 215-255. (Dissertatio de vineis Vngariae), 255-278. (Beschreibung des vornehmsten Weingebürges in Ungarn). A 272. oldalon van egy nemet-magyar latin szöszedet, „Die Werckzeuge, die bey dem Weinbau gebrauchet werden". Megjegyzendő, hogy Szöcı 2003 nyilvántartása nem tud Paulus Kelerről, de a bärtfai Keler család több más tagjáról igen. Ephraim Keler 1719-ben, Sigmund 1731-ben és Martinus 1742-ben iratkozott be az ottani iskolába (SzöGi 2003, Nr. 961, 968, 970.). Jánichen maga Paulus Kelert „civis Thorunensis"-ként említi (Jänichen 1731, 256.), de a De vineis Ungariae cimti miive végén (JANICHEN 1731, 255-256.) azt mondja, hogy ,,Haec quae sequuntur, de vineis earumque cultura, germanico sermone conscripta commentaria, nobiscum benevole communicavit Vir doctrina et virtute conspicuus harumque rerum gnarissimus Dn. Paullus Keler, civis Thorunensis.” — vagyis Keler magyarorszägi volt, és tudott a német anyanyelve mellett magyarul is (ahogy Jánichen nem). A leírásból tökéletes topográfiai és birtoklástörténeti ismereteket tudunk megállapítani. DÖRNYEI-Szávuzy, RMK III/XVIII, 2005, Nr. 829. is magyarországinak veszi. 91
