Page 93 [93]
Torun - Lipcse - Jéna
ortodox lutheránusok ellentéte." A korszak egyik legjelentősebb helyi értelmiségije
Peter Janichen (1679-1738), a gimnázium rektora és könyvtárosa. Életének kulcsese¬
ményei közünneplés mentén zajlottak (így például, amikor 1709-ben elvette feleségül
a toruni Johann Brandaus Christina nevű leányát, az egyik általa felügyelt iskola di¬
ákjai" kis füzettel tisztelegtek az esemény előtt). A Magyar Királysággal kapcsolatos
ügyek iránti érdeklődésének első nyomtatott jelei közé tartozik egy tézisfüzet (1712):
Paulus Keler az ő elnöklete alatt védte meg szakdolgozatát a magyar borokról."
112 Összefoglalóan lásd GóRsKA 2010, 103-119.
45 Ez alkalomból az iskola diákjai köszöntő kötetet adtak ki: Als der Edle Ehrenveste und Wollgelahrte Herr
Herr M. Peter Jänichen, des Berühmten Gymnasii zu Thorn wollverdienter Rector, wie auch der Neustaädtischen
Schule Inspector, mit der Viel-Ehr-und Tugendreichen Jungfrauen Christina geborne Bramdauin... sich glücklich
vermählete... 2. Tag des Monats May diese 1709. Jahres Ihre obliegende Pflicht und Schuldigkeit hiemit abstatten
die Lehrenden der Neustädtischen Schule, Thorn, Rahts und Gymnasii Buchdruckerey, 1709.
#4 JÄNICHEN-KELER 1712. Ezt a szöveget maga Jánichen aztán kibővítve újraközölte, és egy kis német
nyelvű összefoglalót is készitett mellé (nem tudjuk, hogy Keler vagy Janichen maga): JANICHEN 1731,
215-255. (Dissertatio de vineis Vngariae), 255-278. (Beschreibung des vornehmsten Weingebürges in Ungarn).
A 272. oldalon van egy nemet-magyar latin szöszedet, „Die Werckzeuge, die bey dem Weinbau gebrauchet
werden". Megjegyzendő, hogy Szöcı 2003 nyilvántartása nem tud Paulus Kelerről, de a bärtfai Keler
család több más tagjáról igen. Ephraim Keler 1719-ben, Sigmund 1731-ben és Martinus 1742-ben
iratkozott be az ottani iskolába (SzöGi 2003, Nr. 961, 968, 970.). Jánichen maga Paulus Kelert „civis
Thorunensis"-ként említi (Jänichen 1731, 256.), de a De vineis Ungariae cimti miive végén (JANICHEN
1731, 255-256.) azt mondja, hogy ,,Haec quae sequuntur, de vineis earumque cultura, germanico
sermone conscripta commentaria, nobiscum benevole communicavit Vir doctrina et virtute conspicuus
harumque rerum gnarissimus Dn. Paullus Keler, civis Thorunensis.” — vagyis Keler magyarorszägi volt, és
tudott a német anyanyelve mellett magyarul is (ahogy Jánichen nem). A leírásból tökéletes topográfiai
és birtoklástörténeti ismereteket tudunk megállapítani. DÖRNYEI-Szávuzy, RMK III/XVIII, 2005, Nr.
829. is magyarországinak veszi.
91