Page 71 [71]
XVII. századi kísérletek a Budán maradt és a Konstantinápolyba vitt kódexek megszerzésére
a régiségek iránti vonzalmát, és így kényelmetlen helyzetbe kerülnének mindketten,
ha visszautasítaná a Szentatya kérését. Ezzel szemben 1618. szeptember 29-én már
arról számol be a követnek, hogy a pápa változtatott álláspontján és igyekszik elő¬
mozdítani a török könyvek ügyét."
ÁZ ERDÉLYI FEJEDELMEK PRÓBÁLKOZÁSAI
Minden, a Bethlen Gábor-kori erdélyi fejedelmi udvar művelődéspolitikájával fog¬
lalkozó szerző idézi azokat a forrásokat, amelyek tanúsítják, hogy Bethlen fogadó¬
termének falait Nagy Sándor és Hunyadi Mátyás életének történeteit megelevenítő
gobelinek díszítették, vagyis a Mátyás-kultusz előkelő helyen volt kulturális politi¬
kájában, hatalmi reprezentációjában."5 A magyarországi szakirodalomban ismeretes,
hogy Bethlen Gábor (1613-1629), majd I. Räköczi György (1630-1648) is pröbäl¬
kozott a Budán levő könyvanyag megszerzésével," sikertelenül. I. Apafi Mihály
(1661-1690) könyvei közt azonban felbukkant egy corvina-kézirat, amely Tibullus,
Catullus és Propertius verseit tartalmazza, és ma az Osztrák Nemzeti Könyvtár őrzi.
Apafi 1663-ban maga is ellátogatott Budára, megnézte az egykori híres könyvtár he¬
lyét. Vannak, akik azt gondolják, hogy a budai pasa ekkor ajándékozta a latin költők
szövegeit katonai szövetségesének. Jakó Zsigmond inkább hajlik arra a gondolatra,
hogy a kötet már a budai udvarnak Gyulafehérvárra költözésekor Erdélybe került."
Jakó Zsigmond mára klasszikussá vált tanulmányában, az Erdély és a Corvindban*"
az erdélyi szász historiográfiai hagyomány két szálát különíti el. Az egyik határo¬
zottan állítja, hogy a Budáról Erdélybe költöző királyi udvar magával vitt kódexeiből
a Johann Honter (1498-1549) ältal alapitott iskola könyvtäräba is zöbb darab ke¬
rült (Christian Schesaeus (1535?-1585), Daniel Reipchius (f1612)), amely állítás
megjelenik a magyar Bethlen Eleknel, és az általa tájékoztatott Luigi Ferdinando
Marsiglinél (Marsili, 1658—1730), a császári szolgálatban álló olasz hadmérnöknél
is. A másik hagyományos vonal a nemzeti kulturális öntudat-megfogalmazások¬
ban ennél kevesebb, de egyben határozottabb. Nevezetesen annak hangsúlyozása,
hogy a Johann Honter által alapított — valójában egyébként a középkori brassói ko¬
lostorok könyvtárából építkező"? — iskolai könyvtár a Bibliotheca Corvina egyen¬
rangú társa a könyvtárak történetében, amely könyvtárba néhány corvina is került.
Jakó Johann Filstich brassói rektor 1739-ben írt kéziratos egyháztörténetét használta,
307 BALÁZzs M.—Fricsy—LuxAcs—Monok, ADATTÁR 26, 1990, 330.
308 Tarnöc 1973; Tarnöc 1978; Bırskev 1980; Tarnöc 1988a; Monok 2021.
309 A több helyen megjelent adatok összefoglalását lásd HARSÁNYI 1917, 6.; CsAPoDpI 1961.; Csaropı 1971.;
Jaké 1976b.
310 Jax6 1976b, 169-170.
31 Tax6 1966. Kibövitve: JaK6 1976b.
312 Monok 2018, 411-426., Monox 2020a, 131-146.
69