Page 65 [65]
Említések arról, hogy maradtak kódexek Budán
son arra, hogy Bruto kéziratos történeti munkáját ki kell adni nyomtatásban, másként
könnyen elveszik, megsemmisül, és az utókor nem tanulhat belőle." Ez a Corvina
történetében eddig figyelemre nem méltatott, Szamosközy István tollából származó
ars historica tehát többek között a következőképpen érvel Brutus történeti munkájá¬
nak kiadása mellett:
, Multa inopinata accidere possunt, guae imbecillo librorum generi cladem
ab omni aevo intulerunt, et nunc inferre possunt incendia, vastitates, blattae,
incuria, rapinae, ac in summa punctum temporum guodlibet, guo vel maxi¬
marum rerum momenta vertuntur. Sic perierunt clarissimi librorum thesauri
Philadelphi et Pergamenorum Regum: sic interiit nobilis illaet memoratissima
Matthiae Regis bibliotheca Budae, multis millibus voluminum referta, ex
cuius clade Heliodorus Aethiopicae historiae author, Stephanus Geographus,
Polybius, Diodorus Siculus, Titus Alexander Cortesius de laubibus Matthiae
Regis, Bonfinius de pudicitia coniugali, Crastonius Gorippus qui libros
Joannidos scripsit, et quidam alii, velut ex mortuis redivivi fortuna quapiam
conservati nuperrime in lucem prodierunt.”?7
Az idézetünket záró , minap megjelent” (nuperrime in lucem prodierunt) kifejezés egyér¬
telmüvé teszi: Szamosközy olyan nyomtatványokkal találkozott, amelyek corvinák alap¬
ján készültek. Ebből kiindulva a Corvina-könyvészetre támaszkodó vizsgálataink a ma
is meglevő kódexek esetében az eddigi ismeretekkel harmonizáló eredményre jutottak.
A ma is meglevő kódexek: Heliodorus Aithiopikés historias biblia X című művét
Vincentius Obsopoeus a Corvinában volt példány alapján adta ki (Bazel, 1534).’”
A Nürnberg város tanácsosaihoz címzett epistola dedicatoria 4. oldalán:
»Deuenit ad me seruatus ex ista clade Vngarica, gua serenissimi quondam
regis Matthiae Coruini bibliotheca omnium instructissima superioribus
annis a barbarie asiatica uastata est. Hunc cum aliis nonnullis miles guidam
plane gregarius et ab omnibus tam Graecorum guiam Latinorum disciplinis
abhorrentissimus, iam apud nos tinctorem agens, tunc uero illustrissimum
principem Casimirum Marchiorem Brandenburgensem””” laudabilis
276 A Corvina szempontjából érdektelen, hogy ezt a javaslatot persze azért is tette, hogy a Báthory család
mellől a Habsburg-oldalra pártolt történetírót, Brutust, kényelmetlen helyzetbe hozza, hiszen ez utóbbi
a történeti művét még Báthory-párti szemmel írta. A mű végül csak a XIX. század második felében jelent
meg. Az Erdélyben volt kéziratot pedig 2019-ben Irentóban a jezsuitáknál találta meg Kasza Péter és
Petnehazi Gabor (Kasza—PETNEHAZ1 2022).
27 Baräzs M.-Monok-Tar 1992, 56.
278 HELIODoRUS 1534.
27) Kasimir von Brandenburg-Culmbach (Brandenburgi Hohenzollern Käzmer, 1481-1527), 1527-ben I.
Ferdinánd király hadseregének fővezére volt a Magyar Királyságban, Budán halt meg.
63