Page 49 [49]
A könyvtár történetei
A könyvtár történetei
Mátyás király könyvtäränak közelkortärs historiogräfiäjäval soha sem nézett iga¬
zából szembe a szakirodalom. A több tudós generáció tagjai által feltárt adatokat
Zolnai Klára foglalta össze bibliográfiai kötetében a Mátyás király halálának 450.
évfordulóján rendezett ünnepségeket követően."" Ez a könyv — ahogy említettem
— a Bibliotheca Corvina kutatästörtenetenek egyik mérföldköve, de egyben egy új rend¬
szerezés kezdete is. Csapodi Csaba és felesége, Gárdonyi Klára a legtöbb corvinát
autopszia alapján is tanulmányozta, számos filológiai kérdésre adtak világos választ,
nyomon követve valamennyi kódex, illetve ősnyomtatvány történetét, amelyet Mátyás
könyvtárával kapcsolatban említettek." A XVI-XVII. századi utóélettel is több
közleményben foglalkoztak," összefoglalóan a Budán, a törököt kiűző keresztény
csapatok által talált kódexekről szóló kötetben." Valamennyi szakíró, aki az elmúlt
nyolcvan évben a Mátyás halálát követő két évszázadról írt a Corvina kapcsán — így
Csapodi is —, alapvetően azokat a rövid annotációkat tekintette forrásnak, amelyeket
Zolnai Klára írt hivatkozott könyvében. Ezek az annotációk jók, de nem helyettesí¬
tik az eredetit. Főként pedig azt nem, hogy az eredeti szövegből kiindulva az egyes
említések (naplók, előszavak, levelek, filológiai tanulmányok, történelmi összefog¬
lalók) teljes mélységben feltárják az illető szöveg keletkezéstörténetét, pontosabban
azt, hogy miként került említésre az elpusztult könyvtár. Ha bármelyik corvina-kötet
történetét alaposabban vizsgáljuk, vissza kell nyúlnunk a XVI. századi szövegkiadá¬
sok kísérőszövegeihez, illetve a korban kiadott könyvekhez. Fontos célja lehet tehát
a magyar könyvtörténeti szakmának - és ezt nem lehet elégszer ismételni — egy kri¬
tikai igényű szöveggyűjtemény megalkotása, vagyis egy új Zolnai Klára-köteté, akár
megtartva annak szerkezetét is." Egy további lehetséges vizsgálati szempont a fel¬
tárt dokumentumok tanulságainak összefoglalása abból a szempontból, hogy a kor¬
társak miként szemlélték a már akkor is jelképértékű gyűjteményt, annak pusztulását.
Mikó Árpád a nemzeti könyvtár bicentenáriumán rendezett kiállítás katalógusában
»A Corvina-konyvtdr történetei" címmel értekezett. Szándékosan nem foglalkozott
a XVI-XVII. századdal. Feltehetően azért, mert alapkutatások hiányoznak, illetve
talán azért, mert a Corvina-történet szereplőinek szándékai, politikai kötődései nem
annyira közvetlenek, mint a későbbi korokban.
217 ZOLNAI K.-Firz 1942.
28 A legfontosabb összefoglalásaik: CsApopi 1973; CsAPoDI-CsAPODINÉ GÁRDONYI, Bib/. Corviniana,
1990. Megdöbbentő ugyanakkor számomra, hogy az olyan alapművekre (kódex-leírásokra), mint Kováts
Mihályé (Kovárs Marrınyı, Fragmenta, I-II., 1808-1809) csak elvetve hivatkoztak.
29 Csaropı 1961; Csaponı 1971.
220 Csaponı 1984.
21 Kiegészítve persze az újabb, főként művészettörténeti, illetve ikonográfiai jellegű megközelítések önálló
fejezetben való bibliográfiai számbavételével. Ma 2022-t írunk, 2008 óta semmi sem történt ebben az
ügyben (lásd Monok 20082).
22 Ezt imitálva választottuk e részfejezet címét. Lásd Mikó 2002.
19
47