Page 109 [109]
A HOGY KÖTŐSZÓS MELLÉKMONDATOKKAL KAPCSOLATOS ATTITŰDÖK
kontextust egyetlen esetben sem adtam meg, ezt a műfajfüggő speciális szerep¬
kört ismerte fel a résztvevők egyike.
További izgalmas felfedezése volt két MID-hallgatónak, hogy a szórend vari¬
álását csak a hogy-os, azaz az inszubordinált változat teszi lehetővé, igy külön¬
böző fókuszok/topikok kitételét is: a (21)-es és (22)-es analógiájára létrehozott
Hogy milyen brutálisak az árak manapság! mondat esetében a hiogy a teljes
mondat tartalmát, míg a Hogy az árak milyen brutálisak manapság! mondatban
az árak (és nem más kategóriájú dolgok) , elszállását" nyomatékosítja stb. Azt is
hozzáfűzte egyikük, hogy a hogy-gyal együtt „nem nyikorognak a mondatok”,
amivel más is egyetértett („gördülekenyebbek”), aki szerint a nevszöi-igei ällit¬
mäny helyett igeivel állva még , jobb" a vizsgált mondat: Hogy milyen brutálisan
felmentek az árak manapság!
A (28)-as (Mi lehet most a városban! vs. Hogy mi lehet most a városban!)
mondatkettős, illetve elsősorban a mintájára az interjú során spontán megalko¬
tott Hogy mi lehet most a gyerekekkel? esetében többen úgy vélték, hogy a hogy
nélküli változat kevesebb aggodalmat tükröz, más szerint viszont a hogy-os
variánsban nincs közvetlen érintettség, inkább elmélkedőbb (a vajon partikulát
tartalmazó kérdő mondatok pragmatikai jelentéséhez hasonlóan). Megint más¬
valaki szerint a megnyilatkozó a hogy-os változat esetében , elképzeli, hogy
mekkora szörnyűségek lehetnek" (ez ismét a nagyobb fokú aggodalommal kap¬
csolható össze). E ponton szándékosan az interjúalanyokra bíztam a formák
, meghangosítását", hogy a hangsúllyal ne adjak biztos támpontot az értelmezés¬
hez. További érdekesség volt, hogy a többség szerint itt , a felkiáltójeles monda¬
tok [...] valahogy nem működnek", a kérdőjellel állók az elfogadhatóbbak.
ÖSSZEGZÉS
A fókuszcsoportos interjú legfőbb eredménye, hogy a nyelvészetben képzett,
tanárként is dolgozó MID-hallgatók a legtöbb hogy kötöszös inszubordinält for¬
mát és kategóriát jól ismerik a nyelvhasználatból, és csak kevés esetben jutottak
egymástól eltérő vélekedésekre velük kapcsolatban (ezek általában korosztályos
és/vagy intonációbeli különbségekkel magyarázhatók). Összetett ismeretekkel
bírnak a különböző variánsokról és használataikról, noha nyelvészeti képzésük
során az órákon nem találkoztak magával az inszubordináció (független mellék¬
mondatok) témájával. Egyes változatokat csak nagyon enyhén stigmatizálnak,
inkább bizonyos műfajokhoz vagy regiszterekhez kötik őket, és beszélt nyelvi
fordulatokként bizonyos formáikat tanítanák is.
e 107 "