Page 104 [104]
DÉR CSILLA ILONA
bármiféle szövegrész kiemelése nélkül); kontextust sem adtam meg, mert arra
is kíváncsi voltam, milyen (tipikus) nyelvhasználati színterekhez és műfajokhoz
kapcsolják őket az interjú alanyai.
Előzetesen a következő kérdéseket mutattam meg a diasorban:
e Láttak-e már ilyen mondatokat? Milyen szituáció(k)ban, ki(k)től?
e Ha igen, nyelvileg elfogadhatönak/grammatikusnak tartjäk-e őket?
e Ön használ ilyen/hasonló mondatokat? Hol, kivel? Mi a véleménye róluk?
(14a) Hogy te mekkora egy paraszt vagy!
(14b) Hogy mekkora egy paraszt vagy!
(15a) Hogy milyen kedves ez a teremtés!
(
(
x x
15b) Hogy ez a teremtes milyen kedves!
16a) Hogy ezek hogy el vannak szállva maguktól!
(16b) Hogy hogy el vannak ezek szállva maguktól!
A hallott példákhoz hasonlóan, tehát tíbpusukban azonos, de eltérő elemekből
álló mondatokat használva a (14), (15) és (16) példák a névmás hogy kötőszó
utáni vagy attól eltérő szórendi helyzetét exponálták.
(17a) Hogy de ellátnám ennek a baját!
(17b) Hogy ennek de ellátnám a baját!
(18a) Hogy Pisti de el van szontyolodva...
(18b) Hogy de el van Pisti szontyolodva...
A (179-es és (18)-as variációi a de-nek hogy utáni fokozó partikulaként való
használatát tesztelik.
(19a) Hogy hogyan tudsz még ilyenkor is aludni?
(19b) Hogy hogy tudsz még ilyenkor is aludni?
A (19)-es változatai a hogyan kérdőszó két (hosszú és rövid) változatának hogy
utáni megjelenését példázták, az utóbbi elfogadottságának mértéke volt elsősor¬
ban kérdéses.
(20a) Hogy válaszoljak Önnek: ez igazságtalan.
(20b) Hogy a lényegre térjek: rajongok a mondattanért.
A (209-as esetek metanyelvi reflexiók inszubordinált megjelenítései, az ezek
írott nyelvbeli megjelenésével kapcsolatos attitűdökre voltam kíváncsi.
A fókuszcsoportos interjú harmadik etapját egy minimálpáros vizsgálat ké¬
pezte: az alábbi mondatokat ((21)—(28)) felolvastam a beszélgetés résztvevőinek,
és elsősorban a hogy kötőszós változat lehetséges funkciójára kérdeztem rá.
Másodsorban a már fentebb is látott névmási elemet tartalmazó változathoz
képest megfigyelhető különbségekre ((21) és (22)), illetve az átkok kétféle ige¬
módjához való viszonyulásra. Látható, hogy a vizsgált inszubordinált mellék¬
mondatok zömének létezik nem függetlenedett változata is ((21)—(23), (25)—(28)).
z
* 102 +