Page 96 [96]
VERES ÁBEL
gében szép. Luther számára tehát a szépség kezdete a Krisztusban való teljes
bizalomban gyökerezik, mely által az újjáteremtés átélője megismerheti a terem¬
tőt, aki a szép teremtője is. Ezzel együtt Luther a dicsőség háttérbe szorításával
a szépség tárgyalását is háttérbe szorítja, így a protestáns művészetértelmezés
és a dicsőségről való beszéd leszűkül.
Barth hű a lutheri keresztteológiához dogmatikájában, számára Isten önki¬
jelentése egyedül a testté lett Igében ismerhető meg, viszont a KD II/1-ben tárgyalt
teológiai esztétika tárgykörében a tfeologia crucist a theologia gloriae-ben
bontja ki, ezzel teljesen szembe kerülve Lutherrel. Barthnál a szépség pusztán
egy ,segédfogalom” lehet Isten dicsőségének megértéséhez. Számára a dicsőség¬
nek nincs negatív töltete, mivel az a Szentháromság teljességében a Fiú önmeg¬
üresítő kijelentéséhez kapcsolódik. A kereszt tehát a Szentháromságba vonja be
az embert, aki ezáltal a szépséget ismerheti meg, ennek a szépségnek a formája
pedig a Szentháromságot is átható szeretet.
Barth ezen megközelítését Agamben illette kritikával: szerinte Barth dicső¬
ségről alkotott teológiája egyenes út az elnyomó rezsimek felé. Balthasar méltat¬
va a barthi esztétikai alapokat a KD II/1 hiányosságaira is rámutat, melyeket
katolikus szempontból ki is egészít. Békési Sándor teológiai esztétikájában
egyszerre alkalmazza a Luther által is megfogalmazott, Isten teremtő művében
megjelenő szépséget, valamint Krisztus megalázkodásának szépségét.
Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy Luther theologia crucisa és Barth
gloria crucisa valóban megfér egymás mellett, hiszen együtt tárják fel a rút
szépségét és a szép rútságát a kereszt tövében.
IRODALOM
AGAMBEN, Giorgio: The Kingdom and the Glory. For a Theological Genealogy of Economy and
Government, ford. Lorenzo Chiesa, Matteo Mandarini, Stanford, California, Stanford
University Press, 2011.
BALTHASAR, Hans Urs von: The Glory of the Lord. Seeing the Form, 1. kot., ford. Erasmo
Leiva-Merikakis, San Francisco, Ignatius Press, 1982.
BARTH Károly: Evangélium és törvény, ford. Pilder Mária, Budapest, Református Egyetemes
Konvent Sajtóosztálya, é. n.
BARTH Károly: Kis dogmatika, ford. Pilder Mária, Budapest, Országos Református Missziói
Munkaközösség, é. n.
BARTH, Karl: Kirchliche Dogmatik I/1; II/1, Zürich, Theologischer Verlag, 1980.
BEINTKER, Michael: Die Dialektik in der ,,dialektischen Theologie” Karl Barths. Studien zur
Entwicklung der Barthschen Theologie und zur Vorgeschichte der „Kirchlichen Dogmatik”,
München, Chr. Kaiser Verlag, 1987.
+ 94 +