Page 95 [95]
A REJTŐZKÖDŐ SZÉPSÉG
Barth Jézus Krisztusban kijelentett szépségével teljesen szemben áll. Ugyanakkor
Barth a KD II/1-ben megfogalmazott Isten dicsőségéről szóló fejtegetéseiben, a
Szentháromságban megjelenő tökéletes dicsőség teológiai valóságának analógi¬
ájaként mutat rá a világi valóságban megjelenő szépségre is, erre az analogia
gloriae általi szépségre viszont a háromság Fiú általi kijelentését övező doxológia
miatt nehéz ráismerni." Így Balthasar fejtegetései Andrew Dunstan szerint
éppen ezt a felismerést vétik el, ugyanakkor ezen tanulmány keretein túl érdemes
megemlítenünk, hogy a sajátosan katolikus szempontok szerint orientálódó
Balthasar teológiai esztétikája és Emil Brunner teremtési rendeket is beépítő
teológiája további kutatási lehetőségeket rejt magában.
Békési Sándor a teológiai esztétikájának a Megaláztatás — a szép rútsága című
fejezetében unikális posztbarthiánus álláspontra helyezkedve, Barth teológiáját
meghaladva építi be Brunner kultúráról, Rüdiger Safranski filozófiai és Paul
Tillich teológiai gonosz fogalmáról alkotott elméletét, valamint Luther theologia
crucisának teremtésben megnyilvánuló szépségét. Moltmannt követve azonban
hű marad a barthi teológia megváltáskoncepciójához, mely szerint az igaz em¬
berség válik elérhetővé Krisztusban." Békési így Isten szépségére az ő művében
(ergon) mutat rá, ezzel integrálva a lutheri teológiai esztétikát, továbbá pedig azt
is megállapítja, hogy az igazi művészet leleplezi az illúziót, ahogyan azt az Ige
alázatos testet öltése teszi a véres kereszthalált vállalva." Békési keresztesztéti¬
kája nem követi a barthi g/oria crucist, viszont az alázat szépsége nyomán az ő
teológiai esztétikájában is kibontakozik a pulchritudo crucis, azaz a kereszt
szépsége.
KONKLÚZIÓ
Luther, ahogyan megállapítottuk, nem foglalkozik kiemelten a szépség fogalmá¬
val, ugyanakkor a szépség hátterét teljesen áthatja a rúttá lett Krisztus. A rút¬
ság, a megalázottság Isten által lehet megismerhető, így aki felismeri nyomorát,
azaz Istentől való elidegenedettségét, valójában az isteni jelenlét által eszmélhet
rá arra, mindez pedig Isten jelenléte miatt széppé lesz. Másodszor a szépség
Luthernél eltér a természetes logika szerinti széptől, és a hit logikájával ahhoz
kapcsolódik, ami nem megtalálható mint szép, hanem Isten általi teremtettsé¬
* Andrew Dunstan: Karl Barth’s Analogy of Beauty. Its Basis and Implications for Theological
Aesthetics, London, Routledge, 2021, 110-129.
© Békési Sandor: Ergon. A keresztyén esztétika teológiája, Budapest, Mundus Novus Könyvek, 2010,
305-307.
63 Uo., 308.
4 Uo., 309.
+ 93 +