Seite 83 [83]
A REJTŐZKÖDŐ SZÉPSÉG
Karl Barth teológiai esztétikája Luther Márton theologia crucisának
kontextusában
me
VERES ÁBEL
BEVEZETÉS
Teológiai tanulmányaim elején a legfontosabb szempontnak keresztyén hitünk
megőrzését és megvédését tartottam, melynek alapja egy a világ és a Biblia felől
kikezdhetetlen gondolatrendszer. Ennek mentén kezdtek el érdekelni a teista
istenérvek, hogy a majd vitába szálló partnereket egy sakkmester gyakorlottsá¬
gával győzhessem le. Idővel az istenérvek eme zárt rendszerében kezdett zavaró
tényezővé válni a testet öltött Isten, hiszen paradox jellege az egyre jobban elsa¬
játított gondolatrendszer alapját és motivációját kérdőjelezte meg. Luther Heidel¬
bergi disputációját megismerve rá kellett ébrednem, hogy a keresztet figyelmen
kívül hagyó teológus a lutheri értelemben vett , dicsőség teológiáját" képviseli.
A korábban általam kreált istenképpel előidézett űrt Luther keresztteológiája
mellett Barth krisztocentrikus megközelítése töltötte be. Tehát Luther és Barth
mint az Isenheimi oltár Keresztelő Jánosa mutattak számomra, és mutatnak mű¬
veik által most is a megfeszített Krisztusra. Ezek alapján Luther korai műveiben
— már a 95 tételben és a Heidelbergi disputációjában is — megjelenő theologia
crucis és a Barth esztétikájában felragyogó theologia gloriae egymásnak feszülése
kérdéseket ébresztett bennem. Barth követi a reformátorok teológiáját, és gyak¬
ran fogalmaz meg kritikát is velük szemben, azonban a dicsőség újrafelfedezése
a keresztben egy abszolút Lutherrel ellentétes megközelítése a kereszt teológi¬
ájának. A kérdés tehát képletesen szólva nem más, mint hogy a tekintetünket a
megfeszítettre irányító Keresztelő János több oldalról is mutathat-e a Krisztusra?
A KERESZT SZÉPSÉGE
Luther Márton theologia crucisról szóló tanítása explicit módon először a Hei¬
delbergi disputációban jelenik meg, majd pedig az egész teológiáját áthatva a
Deus absconditusról szóló fejtegetéseiben is előkerül. Így az Erasmus ellen meg¬
+8] +