Page 52 [52]
Hosszú ESZTER
mindenki egyetért, hogy többen halhattak meg a járvány következtében, mint
az első világháború harci cselekményeiben.
Ennek ellenére a történészek között mérsékelt érdeklődés övezte a témát
hosszú évtizedeken keresztül, mind a világon, mind hazánkban. Az első világ¬
háború egyik ,epizódjaként" tekintettek a járványra. Ugyanez elmondható volt
a magyarországi helyzetről is. Az utóbbi két évtizedben figyelhető meg fokozot¬
tabb érdeklődés a téma iránt."
Honnét kapta a betegség a nevét? Amikor 1918 tavaszán Európában is felütöt¬
te fejét a járvány első hulláma, akkor az egymással szembenálló hadviselő felek
cenzúrázott lapjai nem adhattak hírt a gyorsan terjedő fertőzésről." Ezzel szem¬
ben a semleges Spanyolország újságai tudósíthattak az egyre jobban terjedő
ragályról, amely a királyukat és a kormányuk több tagját is megbetegítette.
Ezekre a sajtóhírekre támaszkodva számolt be a nemzetközi és a hazai médium
a megbetegedésekről, amelyeket a kortársak tévesen Spanyolországhoz kötöttek.
A spanyolok viszont a járványt , francia náthának", vagyis a népszerű betétdalról
elnevezve , Soldado de Nápolesnek" hívták."
Az influenzajárványok az emberiség története során újra és újra felbukkantak.
Az influenza veszélyessége ezidáig elmaradt a történelemben ismert nagy és
pusztító járványok mögött, bár mindig is követelt — különösen az idősek és a
gyermekek, illetve a gyengébb immunrendszerrel rendelkezők közül — halálos
áldozatokat. Sokszor nem is a vírusfertőzés, hanem az azt követő másodlagos,
bakteriális fertőzések okozták a betegek halálát." Az influenzafertőzés poten¬
ciális veszélyességére hivta fel a kortärsak figyelmet az 1889-1893 között terje¬
dő orosznáthajárvány, amely globális járványt okozott sok megbetegedéssel, és
a korábbi influenzajárványokhoz képest magasabb halálozási számokkal. Az első
világháború időszakában a vírusokat még nem ismerték a korabeli orvosok. Az
influenza , A" típusú törzsét pedig csak 1933-ban izolálták. Így valójában a kor
orvostudománya vagy az ezt helyettesítő népi praktikák csak a tüneteket tudták
enyhíteni. 1898—1918 között nyolc esetben jegyeztek fel nagyobb arányú influ¬
enzajárványt Magyarországon, azonban az orvosoknak még jelenteni sem kellett
>
Géra: A spanyolnátha emlékezete, 97-115; Vargháné Szántó Ágnes: Spanyolnáthajárvány Bara¬
nya vármegyében és Pécsett (1918-1920), Pécs, Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levél¬
tara, 2020, 241-271. A baranyai spanyolnáthajárvány történetével kapcsolatban fontos mérföld¬
kő volt Vargháné Szántó Ágnes műve.
Az Osztrák-Magyar Monarchiában, hasonlóan a többi hadviselő országhoz, tilos volt a csapatok
egészségi állapotával kapcsolatban kedvezőtlen híreket közölni, nehogy az ilyen közlemények az
antant tudomására jussanak. Még az orvosi szaklapokat is figyelték ebből a szempontból. MNL.
BaML. VII. 51. Pécsi Királyi Főügyészség iratai, VII. 1914/43/10. 3603/f.ü. 1917.
Bödők Gergely: A spanyolnátha. , A láthatatlan halál", Rubicon, 31. évf., 2020/5, 85.
Sz. n.: Die Grippe — 1918 und 2018 — wo stehen wir heute?, 6.
u
a
a
* 50°