Page 34 [34]
FARKAS DÁNIEL
Ehhez az új történetírói irányzathoz kíván csatlakozni jelen tanulmányom, első
alkalommal írva le Magyarország és Bolívia kapcsolatrendszerének kezdeteit a
magyar történetírásban. A két ország viszonyrendszerének vizsgálata különösen
alkalmas hidegháborús kutatási terület — éppen azért, mert helyzetükből faka¬
dóan korábban nem volt értékelhető kapcsolatrendszer közöttük. Magyarország
és Bolívia kapcsolatrendszere kifejezetten az 1945 utáni világrendszer mozgá¬
sait követve alakult ki. A világpolitika valódi globalizálódása, a félperifériák
határozott nemzetközi szerepvállalása, szerepkényszere volt az, ami ezt létre¬
hozta. A következőkben vázlatosan ismertetem ennek a hidegháborús külpoli¬
tikai vállalkozásnak a történetét, amely végül létrehozta Magyarország és Bolí¬
via diplomáciai kapcsolatait, elsőként a két ország történelmében.
Magyarország Argentínán , keresztül jutott" Bolíviába. Buenos Aires volt az
első főváros, ahol a második világháború után először magyar követség jött
létre. Argentína hagyományos latin-amerikai partnere volt Magyarországnak a
háború előtt is, és csak 1943-ban szakította meg a diplomáciai kapcsolatokat
hazánkkal. Juan Domingo Perón antikommunista, de különutas elnöksége az
első között élesztette fel a viszonyt Budapesttel, amelyet az Argentínával meg¬
lévő élénk magyar kereskedelem jelentősen elősegített.? Ilyen módon Magyar¬
ország első hídfőállása egy hagyományos, háború előtti kapcsolatrendszer fel¬
újításával jött létre. Ennek a kapcsolati tőkének a felhasználásával vált aztán
lehetővé egy új, ideológiai alapú, hidegháborús térnyerést kismértékben előse¬
gítő kapcsolatrendszer kiépítése a térségben. Ez volt a bolíviai kapcsolat, amely
egy helyi baloldali fordulatot követően valósult meg.
Már a magyarok Buenos Aires-i megérkezésekor forrt a levegő az andesi or¬
szágban. Az 1935-ben befejeződött, szerencsétlen kimenetelű Chaco-háború óta
erősödött a különféle ideológiai színezetű és társadalmi bázisú reformcsoportok
és a hagyományos vezető rétegek küzdelme." Magyarországról nézve ez csak
egy sokadik latin-amerikai puccs volt, a szokásos egzotikus hangvételű tudósí¬
tással tálalva a lapokban. A kicsi, műveletlen, fejletlen államok egyik képviselő¬
je volt számukra Bolívia, ahol — mint az ilyen , vad" társadalmakban — az aktu¬
ális elnököt állandóan megölik a , szokásos nyári forradalmak" keretein belül."
A magyar sajtó nehezen értelmezte az eseményeket. 1946-ban az aktuális elnök,
a világháború alatt a tengelyhatalmakkal kapcsolatot kereső Gualberto Villarroel
? Horváth Emőke: Foreign Relations Between Hungary and Latin America in the Early Years of the
Cold War (1947-1959), East Central Europe, vol. 49, 2022, 1-22.
3 Lásd: Herbert S. Klein: Parties and Political Change in Bolivia, 1880-1952, Cambridge, Camb¬
ridge University Press, 1969.
* Nepszava, 1946. jünius 15.
+ 32 +