A szenvedélyek szerepe az Önéletírás sorsértelmezésében + 167 mutat a Pufendorf természetjogában fellelhető megközelítési móddal, s hogy a német gondolkodó existimatio-fogalma párhuzamba állítható Bethlen becsület-fogalmával." Jelen dolgozat szempontjából nem annyira a becsület-koncepció nyelvfilozófiai alapozottsága, hanem morálfilozófiai implikációi lesznek fontosak. A Pufendorf-párhuzam azonban ebből a szempontból is megvilágító lehet, hangsúlyozni kell azonban, hogy a következőkben Pufendorf természetjoga nem mint Bethlen gondolatainak filológiai értelemben vett forrása, hanem mint egyes elképzeléseit megvilágító teória kerül említésre. Morálfilozófiai szempontból Pufendorfnak a becsületre vonatkozó bonyolult gondolatmenetét némiképp leegyszerűsítve a következőképpen foglalhatjuk össze. A becsületnek vagy becsülésnek két változata különböztethető meg. Az egyszerű becsülés mindenkit megillet, amennyiben erkölcsösen, azaz a természeti törvény szerint él. A becsülés intenzív változatát az olyan kimagasló tettekkel lehet kiérdemelni, amelyek összhangban vannak az erkölcsi kívánalmakkal, azaz a természeti törvénnyel. Pufendorf mind az egyszerű, mind az intenzív becsület esetében azt hangoztatja, hogy a becsület megtartására, illetve megszerzésére irányuló törekvésnek összhangban kell lennie a természeti törvénnyel. Ezt a természeti törvényt a lelkiismeret tartalmazza, ami többek között azért is fontos, mert előfordulhat, hogy gonosz emberek hazugságai beszennyezik, vagy a világ tévesen ítéli meg az egyén becsületét: ebben az esetben az egyén saját lelkiismeretére támaszkodhat, s így bizonyosodhat meg arról, hogy Isten ismeri igazi értékét." Bethlen Miklós a becsület problémáját morálfilozófiai szempontból közelíti meg, elsősorban arra a kérdésre keresve választ, milyen becsületre kell törekednie az egyénnek. Ez önmagában is lényegi különbség Pufendorfhoz képest, a német gondolkodó ugyanis az existimatiót a De jure naturae et gentium című nagy művében a De potestate imperii civilis circa definiendum valorem civium című fejezetben, az uralkodó jogairól szólva tárgyalja. Pufendorf itt azt a konklúziót vonja le, hogy az intenzív becsület az uralkodótól ered, de nem jog; az existimatio simplexet viszont nem veheti el az > Simon József: Bethlen Miklós és a hírnév. A Pufendorf-recepció problémája. In: A felvilágosodás előzményei Erdélyben és Magyarországon (1650-1750). Szerk. Balázs Mihály, Bartók István. Szeged, 2016. 173-186. Párhuzamként megemlíthető még Apáczai, aki Amesius nyomán az enciklopédia X. könyvének 3. részében elemzi a hírnevet. Apáczai megkülönbözteti a tiszteletet (honor) és a hírnevet (fama), utóbbi alatt azt a tiszteletet értve, amely , nézi a mások értelmét a tisztelendőről". Apáczai Csere János: Magyar Encyclopaedia. Kiad. Bán Imre. Budapest, 1959. 331. ° A becsiilet targyalasa: Samuel Pufendorf: De officio hominis et civis. Cambridge, 1701. 148-151. (II, XIV); Samuel Pufendorf: De Jure Naturae et Gentium. Lund, 1672. 1104-1143. (VIII, IV, 1-31.) A becsület és a lelkiismeret viszonyának kifejtése a mű kibővített kiadásában: Samuel Pufendorf: De Jure Naturae et Gentium. Amsterdam, 1698. 164. (II, IV, 9.) A továbbiakban erre, az 1698-os bővített kiadására hivatkozom. A De officio először 1673-ban jelent meg.