OCR
166 e Laczházi Gyula sententiára nézve az örökkévalóság kapuja végig kinyittatott, és talán annyi napom, vagy csak órám sincs hátra, amennyi esztendőt eltöltöttem." Az újabb kutatási eredmények azt bizonyítják, hogy az Elöljáró beszéd szerzője kora bölcseleti gondolkodásának alapos ismerője volt, s nagy műveltség birtokában állította össze saját értekezését. Maga Ágostont, Petrarcát, Thomas Browne-t, Thomas More-t, Descartes-ot, Perkinst, Thuanust emliti olvasmányaként, de feltételezhető, hogy olvasottsága sokkal átfogóbb volt. Az Elöljáró beszéd azonban nemcsak eszmetörténeti kontextusban tarthat számot érdeklődésre, hanem azért is, mert benne Bethlen olyan antropológiai tételeket fogalmaz meg, amelyek az önéletrajzi elbeszélésben kibontakozó sorsértelmezés kereteit is kijelölik. Az Elöljáró beszéd az Önéletírás énformálásának részét képezi, amennyiben az erősen szubjektív értekezésben Bethlen az általa képviselt embereszményt fogalmazza meg. Az Elöljáró beszéd egyes gondolatai megvilágító erejűek lehetnek az Önéletírás értelmezése szempontjából is. Bethlen elfogásának konkrét oka a Columba Noe című röpirata lehetett, jóllehet maga Önéletírásában más okokat sorol." Jelen dolgozatnak nem tárgya a per alá helyezés tényleges politikai motivációnak elemzése. A következő fejtegetések arra igyekeznek a figyelmet irányítani, hogy az Önéletírásban ábrázolt szenvedéstörténetnek antropológiai dimenziója is van. Bethlen Önéletírásában saját tevékenységét szembeállítja az eszménytől eltérő magatartási módokkal, s politikus társainak zömét az egyéni ambíció, a szenvedélyek rabjaként ábrázolja. A politika terepén való bukás így antropológiai keretek között is értelmeződik, s ez az értelmezés szorosan kapcsolódik a szenvedélyek kérdése iránti fokozott kora újkori érdeklődéshez. 2. Az Elöljáró beszéd antropológiai gondolatai Az elöljáró beszéd központi gondolata a hírnév és a becsület fogalmának értelmezése, e kérdéskör mintegy az értekezés vezérfonalaként szolgál. Nemrégen Simon József mutatott rá arra, hogy Bethlennek a hírnévre és a becsületre vonatkozó koncepciója nyelvfilozófiai alapozottsága után rokonságot 3 BMM 443. * Nagy Péter szerint letartéztatäsänak oka a Columba Noe volt, de Bethlen vagy nem értette meg, miért vádolják, vagy igyekezett elterelni a figyelmet a röpiratról, s ezért nevezi meg letartóztatása okaként a Rabutinnal való konfliktusukat, illetve azt, hogy meg akarta akadályozni a Teleki-család vagyonának beolvasztását. Nagy P.: i. m. (1. j.) 462. Úgy véli, talán más, az utókor számára ismeretlen oka is volt a Columba Noe mellett annak, hogy élete végéig fogva tartották. Uo. 464.