A SZENVEDÉLYEK SZEREPE BETHLEN MIKLÓS ÖNÉLETÍRÁSÁNAK SORSÉRTELMEZÉSÉBEN" LACZHÁZI GYULA 1. Bethlen Miklós fogságában írt Önéletírása nemcsak azért különösen figyelemre méltó a kora újkori önéletírások között, mert benne szerzője rendkívül gazdagon ábrázolja saját egyéniségét, s igen részletesen és fordulatosan írja le életútját. Hanem azért is, mert a tulajdonképpeni önéletírás mellett Bethlen a fogság idején egy olyan filozófiai értekezést is megírt, amelyben az emberi lét alapvető jellemzőit, ember és világ kapcsolatának kulcskérdéseit tárgyalja. Amennyiben hihetünk Bethlennek, ezt a filozófiai értekezést 1706-ban, szebeni fogsága idején, még az önéletrajzi elbeszélés megírása előtt vetette papírra. Az Elöljáró beszéd címen ismert szöveg a régebbi magyar irodalom egyetlen fogságban készült filozófiai értekezése, sőt, az első magyar nyelven írt önálló filozófiai értekezés. Az Elöljáró beszéd, bár az önéletrajzi elbeszéléstől különböző szövegforma, mégis szervesen kapcsolódik a tulajdonképpeni Önéletíráshoz, többek között azért, mert benne Bethlen saját embereszményét, értékrendjét is felvázolja." A kapcsolódást erősíti az is, hogy személyes hangvételű és személyes érdekű filozofálásról van szó, olyan nézetek megfogalmazásáról, amelyeket az önéletíró saját személyiségének értelmezésére használ fel.? Az emberi természetre és a világra vonatkozó reflexió így nemcsak az olvasóknak kíván tanulsággal szolgálni, hanem a gondolkodó saját lelki épüléséhez is hozzájárul. Jól példázza ezt Bethlennek az örökkévalóság fogalmával összefüggésben tett megjegyzése: , Ennek jól megértésére minden embernek ugyan, de azok között kiváltképpen énnékem magamnak nagy szükségem vagyon, úgymint kinek mind üdőm-, úgymint hatvanhat esztendőmre, mind a fejemre kimondott halálos A tanulmány megírása idején a szerző a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjban részesült; a tanulmány az OTKA K 120375 projekt keretében készült. Vö. Nagy Péter: Bethlen Miklós és Önéletírása. Irodalomtörténeti Közlemények 98 (1994) 4. 468. Ezért is feltételezték sokan, hogy Bethlent Montaigne esszéi inspirálhatták saját gondolatai papírra vetésekor. Filológiai értelemben azonban a személyes hangvételű filozofálásra közelebbi párhuzam Thomas Browne-nak a maga korában roppant népszerű műve, a Religio medici.