Page 133 [133]
PUSZTINYA
A pusztinyába a sötétség is beteszi a lábát. Eddig talán
világosságban vagy félhomályban jártam. Nem volt ez any¬
nyira rossz. Meg tudtam különböztetni a dolgokat. (Most
a szív szemével és fülével való látásról beszélek.) Hirtelen
szembetalálom magamat azzal, amit Keresztes Szent János
sötét éjszakának hív. Döntenem kell, hogy szabadon belé¬
pek-e a sötétségbe, vagy sem. (A pusztinyalakó általában itt
torpan meg a sötétséggel való szembenézés kapcsán.) Ott
állok, és szabadon kell megtennem az első lépésemet abba
az éjszakába.
Ez a lelki vezető ideje, mert ekkor fogan meg a kísértés,
hogy elszaladjunk. Ez a mindenféle racionalizálás periódusa.
Ez az az időszak, amikor megkísért, hogy a szívem helyett
mindent az értelmemen keresztül dolgozzak föl. Számos
erő sorakozik fel annak megakadályozására, hogy belépjek
abba a sötétségbe. A lelki vezető szerepe fontos itt, mert az
előttünk fekvő terület ismeretlen és feltérképezetlen.
Ezután Isten kegyelme (a megszabadítás ajándéka) és
saját szabad akaratotok (szabadság) által, anélkül, hogy bár¬
milyen módon kényszerítenének, beléptek a sötétségbe. Mit
értek azalatt, hogy , saját szabad akaratotok által"? Azt értem
alatta, hogy benső félelem nélkül. Nem féltek attól, hogy
Isten neheztel rátok. A szabadság itt csatlakozik a hithez,
és tudja, hogy Isten sosem neheztel rátok. Jézus mindezt
megváltoztatta.
Vagy előfordulhat, hogy a kísértés az ellenkező irányban
működik. , Itt vagyok a pusztinyában, és azt várják tőlem,
hogy itt legyek. Ha nem lépek be ebbe az éjszakába, akkor
Isten neheztelni fog rám." Az összezavarodottság mindig
az ördögtől ered. Ez utóbbi gondolat látszólag nem kor¬
látozza a szabadságotokat, mégis ezt teszi. A Gonosz már
132