Seite 87 [87]
PUSZTINYA
dulnia, hogy meglátogassa a sienai városi közösség betegeit,
bénáit, sántáit és vakjait. Lázadozott és könyörgött azért,
hogy Krisztus hagyjon nyugtot neki. Ezt a választ kapta:
»Ott maradhatsz a lepcsöfeljäröd alatt, de én nem leszek ott.«
Mivel Jézus gyakran éjszaka látogatta meg őt, miként arról
életrajzírói beszámolnak.
Úgyhogy Sienai Szent Katalin annak rendje s mód¬
ja szerint elment, és szerintem azt tette, amit egy orosz
pusztinyalakó tett volna. Csak az ő esetében misztikus mi¬
voltából eredt minden... De a lényeg az, hogy a napot szolgá¬
lattal és éjszakáit imádsággal töltötte. Benne visszhangoztak
Krisztus szavai: »Azért jottem, hogy szolgdliak«, €s »szüntelenül
imddkozzatok«, Az ő esetében éjjelente egyedül volt Isten¬
nel, napközben a családját és egy idő múltán a sienai városi
közösséget szolgálta. Ráadásul, azt hiszem, édesapja gyapjú¬
kereskedésébe is besegített azzal, hogy többek között mosta
a gyapjút.
Ő egyike a modern kori pusztinyalakóknak, mert soha
nem hagyta el a pusztinyát, mely saját magában, belül volt,
amelyet bensővé tett. Folyamatosan Istent hordozta magában,
és nekem ő bizonyos módon egy tipikus orosz pusztinyalakó
világi hívő. Nyomdokában járva komoly képzést kaptam tőle.
Később, amikor nagyon lefoglalt számos ügy, és nem imád¬
koztam olyan sokat, az merült föl bennem: sSienai Szent
Katalin is volt elfoglalt«, azzal vigasztalva magamat, hogy
ő megértette Krisztus megtestesülését és annak gyümölcseit:
a szolgálatot.
Viszont ő abban az értelemben is az orosz pusztinyalakóra
emlékeztet, hogy sa létével tanított. Azt mondják, hogy
miközben az utcát rótta, az emberek hátrafelé sétáltak, míg
ő ment előre, és Istennel kapcsolatban beszélt nekik. Nem
86