volt bennetek, amikor felmentünk ahhoz a farmhoz, hogy
kipucoljuk és kifessük a házat.
Igencsak meg tudom érteni, mivel valóban annyira új és
izgalmas ötletről van szó, hogy ez fel kell csigázza az embert
értelmileg, szellemileg és lelkileg — tulajdonképpen minden
módon. Hadd figyelmeztesselek azonban benneteket, mert
én számos, számos alkalommal vonultam el a pusztaságba.
Krisztushoz hasonlóan ti is ijesztő helynek fogjátok tartani.
Mégsem azt értem ezalatt, hogy ettől a helytől félni kell,
hanem olyan hely ez, ahol alkalomadtán elfog majd, és be¬
létek költözik a félelem. Az a fajta félelem, melyet minden
ember megtapasztal a lelkében. Mert ami az ördögöt illeti,
és ahogyan őt ismerem, ha van valami, amit ki nem állhat,
az a pusztinya.
Elsőre azonban a pusztinyai lét izgalmas lesz. Ahogy újra
és újra megtapasztaljátok, például havonta egy napot eltöltve
ott, hónapról hónapra nagy lelki vajúdás vesz majd erőt rajta¬
tok. Unalmat és lelki szárazságot fogtok tapasztalni. Néha az
idő nagyon lassan vánszorog majd. Térténetesen ez az egyik
ok, amiért nem engedhető meg, hogy elsőre 24 óránál, esetleg
a lelki vezetőtök engedélyével 36 vagy 48 óránál hosszabb
időre vonuljatok el a pusztinyába.
A pusztaságnak mindenáron meg kell maradnia a tel¬
jes egyszerűség helyének, miként azt már kifejtettem. Se
könyvek, se függöny, se képek, kivéve egy ikont. Ám nehogy
rászedjük magunkat, azt gondolva, hogy a pusztinyának min¬
dig vidéki kis rönkházikónak vagy zsindelyes parasztháznak
kell lennie, úgy, ahogyan történetesen nekünk, a Madonna
Házának éppen ez van. Nem, ez hamis elképzelés lenne
a pusztinyáról, a pusztaságról. Mivel a pusztaság, a pusztinya
bárhol lehet, hiszen alapvetően a belsőnkbe íródott. Ha van