Page 43 [43]
4. fejezet
A PUSZTINYA KEZDETEI
A MADONNA HÁZÁBAN
SS
Miután elhagytam Oroszországot, évekig azt gondoltam,
hogy a pusztinyával (abban az értelemben, ahogyan épp az
imént írtam róla) lehetetlen kísérletezni Nyugaton, nem is
beszélve a megvalósításáról. Ami a személyes életemet illeti,
a csönd és a magány utáni vágyam nem múlt el pusztán
attól, hogy átszeltem az óceánt. Az új világban töltött éle¬
tem legelső pillanatától fogva a magam módján kerestem
a csöndet és a magányt.
Keresésem javarészt abban öltött testet, hogy rendhá¬
zakba jártam személyes lelkigyakorlatokra. Megérkeztem,
és a szokásos nyájasság után bezárkóztam a szobámba. Az
időm a szoba és a kápolna között oszlott meg. Ritkán esett
meg, hogy ilyesmire ki tudtam szakadni egy hétvégére vagy
egy vasárnapra. Családom volt, később pedig az apostoli
szolgálat munkája, amiről gondoskodnom kellett.
De még az idő tájt is, amikor a saját apostolkodó hi¬
vatásom kérdése szüntelenül nyomasztott, már akkor erről
kezdtem gondolkodni, vagy hogy úgy mondjam, , feltámadt"
a népem köréből származó pusztinyának ez a régi ötlete.
Azon töprengtem, vajon lehetséges lenne-e beletestesíteni
ebbe a nyugati, amerikai, technológiavezérelt társadalomba.
A Bibliához folyamodtam. Bárhol nyitottam ki, min¬
dig ezekre a szavakra bukkantam: , Kelj föl— menj! Add el
mindened. Add közvetlenül, személyesen a szegényeknek."
42