Oldal 15 [15]
PUSZTINYA
a lélek minden egyes személyben Kedvesének arcat fog¬
ja megpillantani. A vendégszeretet mély és valóságos lesz,
mert a csöndes szív szerető szív, és a szerető szív menedék
a világ számára.
Ez a fajta csönd nem a monostorok vagy rendházak ki¬
zárólagos előjoga. Ez a fajta egyszerű, imádságos csönd ké¬
pes mindenki csöndjévé válni, és azzá is kell váljon. Minden
istenszerető keresztényhez hozzátartozik, minden zsidóhoz,
aki meghallotta szívében Isten hangjának visszhangját a pró¬
fétákban, mindenkihez, akinek a lelke megelevenedik attól,
hogy az igazságot kutatja, Istent keresi. Mert ahol zaj van
— belső zaj és zavarodottság —, Isten nincs ott!
A pusztaság, csönd és magány nem feltétlenül helyek, ha¬
nem az értelem és a szív állapotai. Ezek a pusztaságok meg¬
találhatók a városok közepén és életünk mindennapjaiban.
Csak keresnünk kell őket, és fel kell ismernünk, milyen hi¬
hetetlenül rájuk szorulunk. Lesznek kis magányok, aprócska
pusztaságok, csöppnyi csöndtavacskák, de a magukban hor¬
dott tapasztalat, feltéve, hogy hajlandóak vagyunk beleen¬
gedni magunkat, lehet olyannyira mámorító és szent, mint¬
ha maga az egyetlen Isten lépne be hozzánk. Mivel Isten az,
aki a magányt, a pusztaságokat és a csöndeket megszenteli.
Gondolj az esti séta magányára a metrótól vagy busztól
hazáig, amikor az utcák csöndesebbek, és kevesebb a járóke¬
16. Gondolj a magányra, mely fogad téged, amikor belépsz
a szobádba, hogy lecseréld az irodai vagy munkaruhádat
kényelmesebb, otthoni viseletre. Gondolj a háziasszony ma¬
gányára, aki egyedül leül egy csésze kávéra a konyhában,
mielőtt belefogna napi munkájába. Gondolj azokra a ma¬
gányokra, melyeket a takarítás, a vasalás, a varrás oly szerény
munkái lehetővé tesznek.
14