324 LENARD SANDOR — CZETO KRISZTINA — ANTONI-ALT PETRONELLA + Az egyes csoportok a szervezet formális részei, működésük és létezésük elismert, meghatározott jog és feladatkörök szerint működnek. + A szervezetet erős bizalmi légkör jellemzi, a kollegiális kapcsolatok szorosak, a kötődések olykor barátságon is alapulnak. (Az affektív tényezők szerepe felerősödik a közös munka során.) + Az iskola erős identitása érték (vonzó), a pedagógusok elköteleződése, kötődése a szervezethez erős. + A szervezet tagjai úgy érzik, van ,hangjuk": a döntési folyamat részesei, az információáramlás folyamatos, A fejlődést és tanulást ugyanakkor számos tényező nehezítheti is: + A szervezeti tagok között — több interjúalany is megerősítette — hogy nagy a fiuktuáció. + A szervezeti szerepek és testületek tagoltsága, szabályozása olykor lelassítja az egyeztetési folyamatokat és nehézkessé teszi az alulról jövő kezdeményezeseket. + Kérdés, hogy valójában jól elkülöníthetők-e a szerepek és felelősségek, és ezek összecsúszása milyen konfliktusokat gerjeszt a szervezeten belül. + A fenntarthatóság kérdése (a szervezeti kultúra hogyan képes tovább élni a vezető személyisége nélkül is). A pedagógusok tanulása: az egyéni tanulás narratívák Az esettanulmány készítése során az iskola kiválasztott pedagógusaival egyéni interjúk is készültek. Az egyéni interjúk fókuszában annak feltárása állt, hogy: 1. milyen folyamatokat élnek meg szakmai tanulásként és fejlődésként a pedagógusok (a tanulás tartalma, a folyamatot kísérő kognitív affektív és viselkedésbeli tényezők); 2. hogyan értelmezik a szakmai tanulás és fejlődés fogalmát; 3. milyen szervezeti támogató és gátló tényezőket jelölnek meg mint a folyamatos szakmai fejlődés és tanulás elősegítőit vagy nehezítő tényezőit. Az egyéni interjúk (N-4) során a pedagógusokat arra kértük, hogy részletesen meséljenek el egy-egy olyan helyzetet, amelyet tanulási folyamatként éltek meg munkájuk során. Az egyéni interjúk esetén a pedagógusok tanulás narratívájának dominánsan visszatérő eleme (N-—3), hogy a változás iránti igényt a tanár-diák kapcsolat észlelt nehézségei, konfliktushelyzetek és/vagy a tanulók tanulásának hatékonyabb támogatása alakította. A tanulás, változás elindításában több esetben