320 LÉNÁRD SÁNDOR — CZETŐ KRISZTINA — ANTONI-ALT PETRONELLA Az esettanulmány készítése során feltárt közös tanulást és támogató körülményeket igazolta a nagymintás kvantitatív kutatás eredménye is, mert az iskola pedagógusai a megkérdezett többi intézmény pedagógusaihoz képest szignifikánsan magasabbra értékelték a kollégák segítségkérését, segítségnyújtását, közös tanításban való részvételét, A szervezet vezetése A vezetővel és a vezetés tagjaival folytatott interjúk és a fókuszcsoportos megbeszélések azt mutatták, hogy ebben az intézményben megosztott vezetés van. Ezt erősítette meg a kvantitatív kutatás eredménye is, mely disztributív döntéshozatalra utal, azaz a pedagógusok magas arányban érzik úgy, hogy aktívan részt vehetnek az iskola döntéshozatali folyamatában, jelentősebb mértékben, mint a vizsgálatba bevont iskolák átlagában. Minden interjúban említésre került, hogy a vezetőnek milyen meghatározó szerepe van az iskola arculatának kialakításában és a mindennapi demokratikus működés folyamatának irányításában. Nagyon sok megközelítés, modell jelent meg az eredményes iskolavezetésről való gondolkodásban (Marzano et al. 2005; Robinson, Lloyd, Rowe 2008; Kriiger, Scheerens 2012), melyben felerösödött az instructional leadership mint vezetői magatartás jelentősége. Ebben a modellben a vezető (Czetö, Lenärd 2018): + világos célok kialakítására és közvetítésére képes; s magas, szakértői szinten űzi hivatását; s részt vesz a tanitasi-tanuldsi folyamat mindennapos gyakorlatában; + biztositja a szakmai mtikédéshez sziikséges felszereltséget és a felmeriilé költségek finanszírozását; s elérhető és támogató attitűd jellemzi a kollégák szakmai munkáját illetően. A Kürt iskola vezetöje teljes mértékben megfelel az instructional leadership modell által leírt jellemzőknek, mely alapvetően egy markáns, a saját szakterületén jártas, professzionális vezető képét emeli ki, aki tudatosan megosztott vezetést gyakorol (jelentős a középvezetői szint szerepe az iskolában), ahol a vezetés erősségét a professzionalizmus, a szakmai hitelesség és következetesség (pl. demokratikus működési mód mindennapi gyakorlata), valamint a vezető által formált magas elvárások , hatalma" adja (pl. a folyamatos tudásmegosztás és világos elvárásokon alapuló teljesítményértékelés). A vezetéselméletben később megjelent az átalakító vezetés (transformational leadersbip) fogalma. Ennek a megközelítésnek az alapja, hogy a vezető feladata egyben a szervezet folyamatos fejlesztése is, ezért neki olyan változások elindítása és támogatása is a feladata, melynek eredményeképpen csökken a szigetszerű