A MOTIVÁCIÓ ÉRTELMEZÉSÉNEK ALAKULÁSA... I4I dicsérettel, biztatással nem befolyásolható a már kialakult tanulással szembeni kedvezőtlen attitűd, csak a pedagógiailag irányított differenciált tevékenységen keresztül. A közepes motivációs szintnél igényesebb tevékenységrendszer megszervezéséről lehet és kell gondoskodni. Több önállóságnak szükséges számukra teret biztosítani. A jelenségek, törvényszerűségek, ok-okozati összefüggések, problémaszituációk önálló megoldások motiválják leginkább őket. Fontos számukra a tananyagon kívüli mű, kiállítás, előadás, egyéb iskolán kívüli lehetőség felcsillantása is. A belső motivációs szinttel rendelkező tanulók számára az egyéni vagy csoportos kutató munka széles spektruma szervezhető, kínálható fel. Olyan feladatok is adhatók, amelyek alkalmasak a tantárgyi keretekből történő kilépésre. A feladatokat nem mint megtanulandó leckét kezelhetik, hanem mint stúdiumot, tudományt. Jól kihasználhatóak a versenyfeladatok, ugyanis ezen a szinten maga a feladat nehézsége, újszerűsége, a kihívás motivál (Fülöp 2001, 2017). Nagyon fontos, hogy a tanár adjon lehetőséget tanítványai számára az eredeti ötletek, gondolatok megfogalmazására, a tanulói kreativitás autonóm megnyilvánulásaira, a saját kognitív stratégiák kipróbálására. A tanárttanulói interakciók, elvárások optimális szervezésén keresztül a tanitästanulás folyamata többdimenziós információcsereként értelmezhető. Ily módon számtalan üzenet kibocsátását és fogadását foglalja magába, melyet mind a tanár, mind a tanuló folytathat. A verbális és nem verbális kommunikációs szint együttesen és egymásra vonatkoztatva hordozza az információkat. Amennyiben az interakciók optimálisan folynak az órákon, úgy nem csupán a tanulók tanulnak a tanároktól, hanem a tanárok is a tanulóktól és a tanulók is egymástól. Növelhető a tanulók teljesírtménymotivációja, ha a tanártól megértést, biztonságot, pozitív érzelmet kapnak. A beleélő megértésnek ugyanis nagy szerepe van a motivációban. Az érzelmi tényezők segíthetnek az érdeklődés hiányának, a tanulási motivációnak a felszámolásában, sőt ezen túlmenően a kognitív folyamatok szintjén is sok félreértés, zökkenő oldható fel a pozitív érzelmi légkör segítségével. Az ilyen légkörben a tanulók merik jelezni, ha valamit nem, vagy rosszul értenek, kérdéseik vannak, a tanár is könnyebben megérzi, hogy hol, mi és miért nem világos a tanítványok számára. A nem verbális kommunikáció (a beszéd prozódiai elemei, változatosság, élénkség, hangsúly, hangerő, ritmus, mimika, tekintet, gesztusok, testtartás, távolságtartás, egy mosoly vagy szemöldökfelhúzás) rejtett célszerűséggel szólhat valakihez, bátorítást, elismerést vagy figyelmeztetést fejezhet ki. A humor (tanári-tanulói) motivációt fokozó tényező lehet. Feltétlen szükséges a verbális és nem verbális kommunikáció kongruenciája. A reflektív tanár folyamatosan elemzi, értékeli saját és tanítványai tevékenységét, s ha szükséges korrekcióval él. A tanárok egyes tanulókra vonatkozóan különböző teljesítményelvárást irányozhatnak elő, mely differenciálja is a tanulók felé irányuló viselkedésüket.