Page 49 [49]
OCR
Nemzeti diskurzus és néprajz ? 47 Így a néprajzi falut is elsőként vizionáló Herrmann Antal másik elképzelése, hazánk teljes , néprajzi katasztere" csak felvetett ötlet maradt. , A néplélek, a népélet telekkönyvét, hagyományaink inventáriumát" ugyan nem készítették el, ám Herrmann kiállítással kapcsolatos meggyőződése, miszerint , ünnepünk, illetve népeink ethnikus vonásait feltüntető jelenségek adják meg a millenium kiállításának sajátos színét és jellegét"" igaz jóslatnak bizonyult. A kiállításokkal egy időben folyamatosan megfogalmazott nemzeti feladat az új típusú emlékanyag múzeumi megőrzésének kérdése. A Nemzeti Múzeumnak 1872-től van etnográfiai tára, de ebbe hosszú ideig nem kerül magyarországi anyag. Xántus János kinevezett múzeumőr alig kap támogatást, gyűjteménye vegetál, az alakuló iparművészeti múzeumnak kvalitásos tárgyait át is kell adnia. Megélénkül a múzeumalapítási láz az 1885-ös kiállítás idejében, azt követően. A vezérszó már a hazai néprajzi múzeum megalapítása. A Néprajzi Társaság megalakulásakor első fő feladatának a múzeum létesítését tartja, bizottságot nevez ki, melynek tagjai — Xántus János, Herman Ottó, Herrmann Antal, Pápai Károly, Szendrei János, Török Aurél - a , szervezőbizottság" szerepét játsza. Herman Ottó tekintélyét latba vetve felszólal a képviselőházban és az oktatásügyi bizottságban is. A társaság titkára, Herrmann Antal az első előadó ülésen a hazai néprajzi múzeum alapításának kérdését tárgyalja. „Etärgyak - fejtegeti — a nép házi életének kegyelettel őrzendő ereklyéi, múltjának mintegy megjegecesedett tanúi, kultúrtalaja képződésének úgyszólván geológiája, művelődési történetének hiteles helyei és archívumai, amelyekből egykoron talán fénysugár derülhet az ősidők homályára, megoldást nyerhet a történelem nem egy rejtélye. Mert a népélet használati tárgyain ott hagyja nyomát valamennyi történelem előtti és történeti korszak, minden átalakulás, a lakóhely minden változása, a más népekkel való minden érintkezés."" A központi gyűjtemény létesítése mellett széles körben szorgalmazza, hogy a vidéki városokban is alakuljanak néprajzi gyűjtemények, múzeumok. Leginkább az erdélyi néprajzi múzeum mellett agitál."" Herrmann idézett gondolata már © Herrmann Antal: Néprajzi kataszter. Erdély 3 (1894) 11: , [CJsak a néprajz mutatja a tulajdonképeni nemzeti kultúrát" — írta a millenniumi kiállítással kapcsolatos első előadásában, amiben az egész nemzetet felölelő néprajzi kiállításra tesz javaslatot, lásd A millenniumi nemzeti kiállítás és a néprajz. Ethnographia 2 (1891) 330334. Herrmann Antal: Hazai néprajzi muzeum alapításáról. Ethnographia 1 (1890) 19-24. id. 20; Vö. Herman Ottó: A néprajzi társaság és múzeum ügye a képviselőházban. Ethnographia 2 (1891) 23-26; Magyarországi néprajzi múzeum. A társaság múzeumi bizottságának előterjesztése a vallási- és közokt. minisztériumhoz. Ethnographia 1 (1890) 93-98. Pl. az Erdélyrészi Kárpát Egyesület múzeumalapítási kezdeményezése kapcsán így ír: 1000 éve, hogy a történelem igazsága szerint hazául bírja nemzetünk e földet, mely így 76
